Mit tegyek, hogy a párom megöleljen?

Elgondolkodtam már párszor rajta, de igen, én úgy gondolom, hogy szeret engem.

Tudom, hogyan viselkedik azzal, aki közömbös a számára vagy nem szereti. Attól elzárkózik, nem jegyzi meg a nevét, nem beszél hozzá vagy a közelében, nem ül mellé és minden erejével azon van, hogy elrejtse, hogy bosszantja a másik.

Velem nagyon ellentétes a viselkedése. Nekem sokat karattyol, mutogatja a kedvenc dolgait, minden infót magába szív, amit elejtek magamról, próbálgat a kedvemre tenni. Bele von az ő dolgaiba, besegít az enyémekben, mesél a terveiről, vágyairól. Ha rosszul vagyok, összetöri nekem a gyógyszert és elkeveri egy pohár szörpben. Ha sírok, megölel. Ha együtt sétálunk az utcán, fogja a kezemet, elránt az autók, tócsák, fák és egyéb akadályok elől. Megvár, ha macskát simogatok. :)

Tehát jól megvagyunk, lassan, de épülget a kapcsolatunk és a bizalmunk egymás felé. Mindketten zárkózottak vagyunk, de nagyon sokat fejlődtünk az eleje óta.

Ez az egyetlen dolog, ami engem zavar, mert borzasztóan hiányzik, hogy csakúgy kimutassa a szeretetét, szerelmét fizikailag is.

Úgy gondolod? Miből gondolod, hogy nem szeret? Ez elég tény ahhoz, hogy magától nem puszil, ölel napközben?

nem tudok mindent leírni és látni kéne minket együtt ahhoz, hogy ezt jobban meg lehessen ítélni...

De kíváncsi vagyok a véleményedre vagy véleményetekre inkább.

Köszi 14es!

Én se gondolom úgy, hogy fixen nem szeretne... Szeretjük egymást, csak nekem a biztonságos kötődéshez szorosan hozzátartozik az is, hogy kölcsönösen megöleljük, érintjük, pusziljuk egymást.

De ez az ő részéről csak köszönéskor van meg, illetve összebújás előtt-után.

Nekem ez furcsa, mert az előző, hosszútávú kapcsolataimban ez teljesen máshogy működött. Próbáltam elengedni a dolgot, de nem tudok erről lemondani.

De az eddigi beszélgetéseink nem vezettek hosszútávon eredményhez. Szeretném, ha máshogy lenne, de nem tudom mit tegyek. 😔