Ha nektek azt mondaná a házastársatok, hogy megbánta a házasságot akkor automatikusan elválnátok?

Gyerek van? Min szoktatok veszekedni?

Azt kell átgondolni, hogy mit éreztek egymás iránt, akartok-e dolgozni rajta (Meg akarjátok-e menteni? Van-e a felek között kompromisszumkészség, avagy nincs?)

Ez így túl általános. Pontosabban kell elemezni, hogy mi is a valós probléma. A veszekedés oka sokszor az, hogy a felek egyike unatkozik, vagy mindketten unatkoznak, mert nincs előttük megoldandó feladat. Nem a magánéletükkel, hanem a külvilággal kapcsolatban. Az embernek kellenek a külső ingerek, amik motiválnak cselekvésre, alkotásra, értelmes tevékenységre.

Ha 6 év alatt folyamatosan fenn és lenn van, pláne ha a nullára kerültök vissza a nehezsegeknel, akkor nem nagyon menthető ez a kapcsolat. Esetleg egy parterapia még bele fér, ha mindketten akarjátok, de remény nem sok van

Átlagember ilyesmiért nem válik vagy ha igen akkor csöbörből vödörbe kerül. Gazdag sztárok szoktak ilyesmiért válni (maguk szintjén veszekedhetnek pénz miatt), mert boldogulnak utána státuszukból fakadóan...

Az ember mérgében sokszor mond dolgokat, amiket később megbán. Amikor dühösek vagyunk, úgy érezzük, hogy utáljuk a másikat, látni sem akarjuk többet, ugyanakkor, ha történne vele valami, magunkon kívül lennénk. Mi is mondtunk a férjemmel mindenfélét, pedig tűzbe mentünk volna egymásért. Lehet, hogy a férjed is ilyen lobbanékony természetű, egyáltalán nem biztos, hogy ezt így is gondolta. Nem kell mindjárt beadni a válókeresetet.