Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van olyan, hogy egyszerűen nem illek bele a barátom baráti körébe?
Exemnek minden haverjával kijottem, mondjuk ok kb egy 5-10 évvel idősebbek voltak nálam és más volt, de jókat buliztunk, kirándultunk, beszélgettünk, ott nem volt ilyen gondom.
Viszont a jelenlegi barátom baráti körét abszolút nem érzem a magaménak. Ők eleve egy 10 éve osszeszokott banda, a fiúk évek óta együtt fociznak, a lányok meg iskolás koruk óta osztálytarsak (egy adott városból valók BP mellett, én pedig bp-i).
Voltam már többször ilyen házi buliban náluk, de azok mindig ilyen 3-4 órás tartózkodasok voltak és bevallom, elég sokat ittam és ment a zene, úgyhogy én kb csak táncoltam a többiekkel, nem annyira dumcsiztunk.
Viszont most elmentunk velük vidékre egy 2 napos szilveszterezesre, de full kellemetlen volt az egész, egyszerűen egyáltalán nem találtam a helyem a társaságban. Semmihez nem tudtam hozzászólni, végig feszengtem, mikor a barátom másokkal volt (mint kb amikor a kisgyermeket ott hagyja az anyja vhol egyedül :D). Rengeteget ittam, de most valamiért úgy sem sikerült feloldódni, nem tudom, mi a fene volt... Eleve a fiúk ilyen elég szoros baratsagot alkotnak és szeretnék kibeszelni másokat (pl a szilveszteri buli előtt 1 nappal az egyik srác lemondta anyagi okokra hivatkozva és teljesen kiakadtak rá és osszevesztek vele, szétalaztak - nem csak vicceltek, tenyleg idegesek voltak). És valahogy nekem ez a kiutalkozos stílus nem annyira jön be.. 3 lány van ebben a körben, de ők is gyermekkori barátok és itt a szilveszteri buliban is össze voltak nőve, meg teljesen más stílusuk van.. Ők ilyen brutal lazák, odaszólogatósak (alapjaraton én is picit ilyen vagyok, de csak a legszorosabb ismerőseimmel), és nagyon hülyén éreztem magam mellettük :( Semmibe nem tudtam bekapcsolodni, nyilván mentek az ezer éves sztorik, azokon nevettem, de végig kívülállónak éreztem magam.. Mindezek mellett beteg is lettem még szilveszter előtt nappal, és hát gyógyszerekre ráittam, meg eleve nem voltam jól, picit fel is ment a lázam... És hát őszintén szólva volt egy pont, olyan fél12 körül, amikor vmi eltört bennem és felmentem a szobába, mert nagyon nem éreztem jól magam... Sem lelkileg, sem fizikailag, kiutott a láz, a betegség, a gyógyszerekre való ivás.. Szóval nekem ez a szilveszter most ilyen nagyon negatív maradt meg, és nyilván elsősorban a betegségre fogom, de ha nem lettem volna beteg, akkor is úgy érzem, hogy nem az én társaságom... Most a barátom kitalálta, hogy menjek én is a meccsekre (hétköznap esténként vannak és ez az egész társaság menni szokott, mert ugye abban a városban vannak a meccsek, ahol élnek), most viszont lesz pár meccs hétvégék és barátom kitalalta, hogy ha hétvége, akkor menjek én is a meccsekre, másnap úgysincs munka és így jobban megismerem a többieket.. Viszont nem tudom, már a gondolattól is feszült vagyok, hogy velük legyek :(
Érdekes amúgy, mert exem társaságával nem volt ilyen, de ez a szilveszter elég katasztrófa volt és elment a kedvem tőlük :( mással is fordult elő iylen? Ti hogy kezeltétek?
válasza:
válasza:nekem is volt ilyen. szerintem max az segítene, ha valahogy egyesével találkoznál velük. mert akkor van esély kicsit megismerni az embert, és akkor nem annyira számítanak ezek a különbségek. de amúgy így csapatban nagyon nehéz áthidalni ezt szerintem. Nincs ott egy másik pár akik szimpatikusabbak és azokkal találkozni csak néha?
Amúgy nem tudsz ebben őszinte lenni a barátoddal? És akkor kitalálhatnátok valamit, hogy mi lenne jó.
válasza:Van olyan, igen.
Azért ez a szilveszter több szempontból is balszerencsés volt, ezért talán tényleg érdemes lenne még gyorsan "visszaülnöd a nyeregbe", hátha egy jobb közérzettel lefolytatott találkozó jobb szájízt hagyna. Ne add fel olyan gyorsan, próbálkozz még kicsit. Rosszabb úgyse nagyon lehet, legfeljebb továbbra sem lesz közös hang.
És én is úgy vagyok vele, mint a 3-as válaszoló, szerintem is sokkal nehezebb egy csapatba "betörni", könnyebb úgy ismerkedni, ha egyszerre csak 1 vagy 2 ember van ott.
De ha nem változik a helyzet, és továbbra is úgy érzed, teljesen külön világ vagytok, nyugodj meg: ilyen sajnos előfordul. Nem illik össze mindenki. Ha így lesz, akkor a barátod remélhetőleg el tudja fogadni, hogy a párkapcsolata és a haveri köre 2 külön dolog, amiknek nem kell egymás rovására menniük, mert szépen megférnek egymás mellett.
válasza:Egyrészt simán létezik olyan, hogy az emberi kémia (nem tudok erre jobb kifejezést) nincs meg. De valóban próbalkozni lehet. Ugyanakkor azt is érdemes megnézni, hogy ők mennyire próbalkoznak, hogy bevegyenek.?
Ha van egy összeszokott társaság és jön valaki új, szerintem az lenne a "normális" hogy a többiek IS nyitnak felé és próbálják bevonni. Legalábbis én ilyen vagyok. De tudom, hogy nem minden ember ilyen.
Most szilveszterkor én tartottam házibulit és több egymástól független barátom/társaságom jött és nagyon igyekeztem, hogy mindenkire ugyanannyit figyeljek, beszéljek de reménykedtem, hogy ők is bevonják egymást. Van aki ilyen, bevonós, van aki nem.
De voltam olyan társaságban is ahol én voltam az új és mindenki nagyon nyitott volt és bevont (bár az is igaz, hogy ez külföld szóval eleve más mentalitás). De emberfüggő is.
Szerintem is jó lehet, ha elhívsz 1-1 embert egy kávéra/italra, hogy jobban megismerjétek egymást és esetleg a barátoddal szerveztek olyan programot ahol jobban megismerhetitek egymást (akár kisebb körű társasozás is lehet). Nyugisabb beszélgetősebb.
Ne add fel. Ha ezek után se megy, meg ők se erőlködnek az más. Utána elengedném. Udvarias lennék, de csak akkor mennék bárhova is ha akarok. Persze, ezt kommunikáld le a barátoddal.
Ne kényszerítsd soha választásra vagy ilyesmi, mert az nagyon nagy éket verhet mindenki közé, mindenféle értelemben.
válasza:Nem tudom mennyire szoros a kapcsolatod a pároddal, de ilyen összeszokott társaságba nem egyszerű beilleszkedni, sőt... De ha ő már elhívott, hogy töltsd velük, igenis segítenie kellett volna neked, és másoknak is nyitottnak kellett volna lennie feléd, úgy nem lehet ismerkedni, hogy csak te vagy nyitott. Eleve nem illik olyan témáról beszélni, amihez a másik nem tud hozzászólni! Bunkóság és kellemetlen.
Annál rosszabb nincs is, amikor iszol és még úgyis borzasztó a társaság.
A saját példám miatt állok a te oldaladon egyébként. Volt egy exem, akivel hasonló dolgokat éltem át. Ha mentünk moziba, vagy kajálni mindig hozta az egyik haverjat, aki a munkatársa is volt - ez mondjuk már eleve nem normális. Ennek tetejébe, ők állandóan munkahelyi dolgokról beszélgettek, amihez en nem tudtam hozzászólni és még én éreztem szarul magam, hogy milyen gáz vagyok.... 😅 Hasonlóan működött a társaságával is.
Ezt nem szabad elhinni, hogy veled van valami baj, mint ahogy én tettem. Aztán beköltöztem koliba, és láss csodát, egyből barátok lettünk pár emberrel, pedig én utólag költöztem be egy összeszokott társasághoz. Nagyon kedvesek és nyitottak voltak, ha meg feljött valami régi emlék, akkor nekem is elmagyarázták, miről van szó így együtt tudtunk nevetni. Nagyon jó volt. Szerintem ez alapvető empátia...
Szóval igen, próbálkoznod kell, nyitottak kell lenned továbbra is de az írásod alapján szerintem nem a te hibád ez. Ők voltak bunkók, nem tehetsz róla, hogy nem képesek egy kicsit is nyitottak lenni. Szerintem a barátod részéről is gáz ez
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!