Mennyire jön ki jól a gyereked az új pároddal? Van feltékenység? Mit vársz el a pároddal a gyerekkel szemben?

A gyerek is neveletlen rafinált gézengúz, meg a párom is.

Együtt buliznak, a párom tanitja boxolni verekedni, sokszor halálra röhögik magukat. Kb 2 gyerekem van, mindkettőnek szólnom kell hogy fújják ki az orrukat, igyanak vizet, meg néha kijátszák egymást ellenem ami vicces, valójában egy élmény. Meg páromra hallgat és vele tanul, velem meg nem akar tanulni, feláll mással foglalkozik, tiszta szenvedés ha én tanulok vele.

A hátulütők meg minden más.

Párom pl nem fogja fel azt ha veszekszünk hogy olyankor miert lesz idegesítően magatartászavaros a gyerek és miért nem lehet tőle veszélgetni. Hiába mondtam hogy a családi zűrök kihatnak egy gyerek lelkivilágára. Nem várja el azt hogy amíg mi vitázunk majd ő akkor csendben nyugodtan legózni fog és békén hagy minket.

Szerinte meg neveletlen azért nem vonja ki magát ilyenkor.

Abszolut nem érti és teljesen elutasitja a gyerekpszichológiát, ez nagy gondokat szokott nekem okozni.

De ez miatt igyekszem megtartani azt, hogy a párom égy gyerek közt csak baráti jatszótársi legyen a viszony, azaz sem nevelésbe nem szolhat bele, de a gyereket nem is irányithatja, az van amit én mondok, ha én nem engedem el valahova a gyereket akkor nem is viheti el, de ezeket nagyon jól veszi mert ahogy látom nevelni befolyásolni nem is akarja, felelősséget nem vállal egy gyerek fejlődéséért. Elég neki a játszotárs szerep teljesen, megelégszik ennyivel.

Ha lenne közös gyerekünk, viszont azt nagyon keményen venné. Akkor aztán nem szolhatnék bele a nevelési módszereibe se, semmibe szinte.

Ezeket már átrágtuk. (Közös nem is lesz)

Jav

Ne várja el azt hogy a gyerek majd csendben legozik ha mi veszekszünk. Ilyen nincs. A gyerek nincs ehhez hozzászokva hogy a feje felett ordibálnak. Nem fog csendben legozni.

Ezt se érti a párom. szerinte neveletlen. Ilyenekbol nem kis problémák vannak.

Nálunk az én gyerekemmel nincs gond, másfél évesen ismerte meg páromat, valamivel 2 éves szülinapja után költöztünk össze (most 2,5 eves). Apjának tekinti.

Párom fiai viszont annyira nem nézik jó szemmel a kicsit, főleg hogy sokszor foglalkozik is vele. A kicsi nagyon szereti, sokat lóg rajta, ez nem tetszik a srácoknak. Hozzám hullámzó a hozzáállásuk, szerintem elfogadtak, csak a kicsi miatt nemigazán tudok velük foglalkozni, pl játszani. Ha kell a háziban, vagy dolgozat előtt segítek.

Nincs nagy elvárásom, nekem a nevelésben ott van kicsit, hogy én gyerekem, te gyereked. Ha valami nagyon nem tetszik a fiukkal kapcsolatban, akkor azt megmondom a páromnak es ennyi. Ő néha próbálja nevelni a dackorszakos picit, de nem zavar.

N

Nem nevelheti. Mert nem érti a gyermeklélektant. Ezzel magát a gyereket sem, a gyerek reakcióit sem, azt sem amikor megkergül a gyerek hogy miét kergül meg, miert nem lehet vele bírni. Ha valaki nem érti meg azt hogy mi zajlik egy gyerekben hogy a magatartászavar mögött valójában mi áll, az ne akarjon nevelni sem. Írtam példát is!

Aki nem érti azt hogy 1+1 miért kettő, az ne matekozzon inkább.

Semmiféle eltartási költségbe nem ad, nem is várom el, tehát ha cipő kell ebédbefizetés fogszabályzó semmi ilyenbe nem ad, nem várom el.

Viszont nem egyszer megvesz neki olyanokag amiket én soha nem vennék meg mert vagy nincs rávalo vagy hülyeséget kér a gyerek. Pl elektromos roller, nagy komoly bicikli, vagy focis kártyákkal teli album scc 10-20 ezer értékben, ki nem fizetnék ennyit fociskártyákra soha.

Anyagiak tekintetében kb mint az én apám, olyan. Anya figyelt a nornális étkezesunkre, suliban a jegyekre, de apa meg megvette az álmaimat.:)