Ha több éves együttélés után derülne ki valami a párotokról az befolyásolná a kapcsolatot?

Ez ebben a formában nem tudom elképzelni, hogy csak több év együttélés után derül ki.

Vagy ha mégis, akkor annak annyira nincs jele a hétköznapokban, hogy gondolom nem számít.

Volt egy barátom régen, aki szadistának tartotta magát, de ténylegesen egyáltalán nem volt az, csak annyi, hogy pl. a gonoszoknak szurkolt a filmekben.

De amikor ténylegesen tettekig fajult egy helyzet (meg kellett vigasztalni valakit, megsérült valaki és el kellett látni), akkor ugrott segíteni.

Az, hogy azt állította, hogy Dexter normális és milyen menő, számomra nem okozott gondot, mert nem tűnt az egész komolyabbnak, mint egy gyerekes “feltűnési viszketegség”.

Végül, ugyan nem maradt szoros a kapcsolatunk, de úgy tűnik kinőtte ezt is és most normális.

Szóval, ha valaki hasonló az nem zavarna, együtt lehet ezzel élni. Azt meg nem tudom hogyan lehetne évekig eltitkolni, hogy valaki szadista.

12

Ez ijesztő. Abban a percben vége lenne a kapcsolatnak.

Ez beteges!

Ha párom ilyen érdeklődést mutatna, tanácsolnám forduljon szakemberhez. Tapasztalatom, hogy ilyen embereknek nem lehet támogató társa egy egészséges ember. Nem gondolom önzőnek, ha elhagyják az ilyen illetőt. Hiszen a másik félnek (is) joga van boldogan, terhelt társ nélkül élni. Más keresztjét nem kell cipelni, az nem feladatunk, nem várható el senkitől.

Aki ilyen életszemlélettel képes más nyakába akaszkodni és így elvenni tőle éveket az életéből, hogy nem világosítja fel betegségéről (akár testi, akár szellemi) az számomra elitélendő.