Miért sajátitják ki sokszor a párjukat az embert?

10, nem mond ellent, szívesen elmondom, hogy miért. Ha egy lány barátjával Lillafüredre (bármivel helyettesíthető) akarna a párom utazni néhány napra, akkor annak nem örülnék. Mármint ha nélkülem menne, mert én is szívesen mennék és nem gondolom, hogy probléma lenne, ha magával vinne. Ahogy én sem megyek külföldre síelni a férfi barátommal a párom nélkül, csak mert mi azt úgy szoktuk régebben, amíg mindketten szinglik voltunk. De ha néha elmegy a párom, teszem azt egy társasjáték klubba egy régi nőnemű barátjával, mert ők vagy 1000 éve ismerik egymást és van egy ilyen közös hobbijuk és pár órát vele tölt, akkor nem fogom otthon lerágni a körmöm. Ahogy a síelős barátommal 1-2 havonta szívesen megiszom egy kávét és a párom sem fog a kardjába dőlni emiatt. Ami a fiús-lányos hétvégét illeti, én minden évben körbetekerem a Balatont egy barátnőmmel 2 nap alatt. Egyet ott alszunk. Szép is lenne, ha a párom azt hinné, hogy majd bepasizunk. Ismerkedik a fene! Bicajozunk, csajos hülyeségekről beszélgetünk, alszunk, majd reggel folytatjuk bringázást. Ez évente egy hétvége. A párom a haverjaival egy horgásztanyára szokott menni. Csak fiúk, söröznek, kibeszélik a nőket, aki akar, az pecázik, aki nem, az grillezik, vagy bográcsozik. 4-5 fiú, többsége családos, vagy kapcsolata van. Ilyenkor nem hívogatom 5 percenként attól tartva, hogy majd jól elmennek a közeli faluba csajozni.