Mit csináljak? Már teljesen hülyének érzem magam. Bocs, ha hosszú lesz.

Párom folyton lealacsonyít, bármi történik az a reakciója, húzz innen a pi-csába. Már a kapcsolatunk elején is volt hasonló megnyilvánulása, de meg tudtuk beszélni, most valamiért nem lehet megbeszélni semmit, mindent azzal indokol, hogy kevés a szex, meg nem úgy van ahogy ő szeretné, 6 éve a pár-pár előtti szexre akar rávenni, de én nem szeretném. Meg azt mondja, hogy megváltoztam! Hogy a fenébe ne változtam volna meg, ha mindig minden rossznak én vagyok az oka. Ott kezdődött, hogy már esküvő után egy héttel (1 éves gyerek mellett) azt mondta kellett ez nekem, csak azért mert egy papírt nem talált meg azonnal és úgy gondolta én tettem el, majd kiderült, hogy az egyik nagyobb fia rakta el (előző házasságából), de nem szólt a gyerek, hanem hagyta, hogy engem mondjon el mindennek az apja. Majd az évek során jöttek a hasonló dolgok, mindig megvádolt, hogy ez nem így volt, én csak ferdítek, kamuzok. Házasság előtt mikor összejöttünk már akkor megfenyegetett, ha megcsalom, vagy ha pénz tűnik el.. nem szeretné megtudni, hogy ilyet csinálok. NEm is akartam ilyet tenni, így ez nem jelentett gondot. Született egy közös gyerekünk, azóta rosszabb lett a helyzet, folyton el akarja velem hitetni, hogy rossz szülő vagyok, nem törődök a kicsivel, pedig mióta megvan azóta én csinálok körülötte mindent, szokta is mondani te akartad, hogy legyen, háztartást egyedül csinálom, néha megyünk étterembe az igaz, vagy megyünk termálfürdőbe, de ott is olyan idegen, a gyerekkel mindegyik medencét ki kell próbálni, de ő nem igen akar jönni, ül egy helyben és nézi a másik nőket. Azt tudni kell, hogy nincsen nagyszülői segítség, így az sincs, hogy kire hagyjam néhány órára, hogy kettesben lehessünk. Barátaim nincsenek közeliek, mert módszeresen elzavarta őket, vagy úgy intézte, hogy ne keressem a társaságukat. Testvéreket (ővéit, enyémeket is) elüzte. Testvéremmel közös óvodába járnak a gyerekeink, egyszer látta, hogy ő is bement utánam az épületbe, mikor jöttem ki már kérdezte, biztos próbálkozott barátkozni, közelíteni igaz? Mondom nem, csak köszönt. De egy ideig hallgatással büntetett, meg benne volt a tüske, hogy de biztos, hogy akarnak valamit, folyton gyanúsít. Sokszor hiteltelenné tesz, mert megigérek valakinek valamit, és tud róla, van hogy úgy intézze, hogy ne tudjam megcsinálni, késsek. Nagyon bánt, hogy így megvezetett, mindig mondja, hogy kellett ez nekem, erre én csak annyit szoktam mondani, hogy nem volt kötelező semmi, de érvel, hogy kiszedett a mocsokból (több pénzem és házam is volt mikor megismerkedtünk), meg hogy semmi sem lett volna belőlem nélküle. Szerinte a pénznek közösnek kell lennie, így az ment a közösbe. A házat meg addig mondta, hogy tönkre fog menni, mert nem lakják, kirabolják, mert a település nyitottabb felén van, én meg hittem és eladtam, ez is ment a közösbe. Neki van egy saját, meg később vettünk egy másikat, ebből csak a fele lett az enyém. De van 3 gyereke az előző házasságból, akik bizony nem nagyon kedvelnek, pedig 12 éves koruk óta segítettem az apjukat, hogy felnevelje őket, kb. 8 év ment erre rá, de nem tartanak semmibe, így ha vele valami lesz én és a gyerekem röpülünk innét a búsba az tuti, mert nekik kell majd az örökség. A legnagyobb fájdalmam, hogy folyton a válást emlegeti a párom, meg hogy hoz egy nőt ide (és már a kicsi is mondja, hogy nem kell másik nő jó ez az anya nekem), aki megad neki mindent (sz.pás, páros szexek,). Az intim rész is ott ferdült, el hogy szerettem volna vele lenni, de ő felnőtt filmeket nézett éppen, erre azt mondja nekem, hogy fordulj befelé ne bámulj mit csinálok. Volt olyan is szex közben lelökött magáról, hogy ez egy rakás szar és húzzak el innen. Szexre felhívás is olyan, hogy elmond előtte mindennek, lealacsonyít, lusta seggűnek nevez és elvárja, hogy utána pörögjek rajta. De szex közben hozzám sem ér, szoktam neki mondani, de nem csinálja. Amúgy sem szeret senkihez hozzáérni, senkihez alkalmazkodni. Sajnos csak évek alatt derültek ki ezek a dolgok. Most se pénzem, se munkám, se házam, nem tudom, hogy mit lehet tenni, vagy lehet hogy tényleg én vagyok a rossz? Sokszor mondja, hogy hülye, marha, egy állat vagy, nem normális. Vizsgáltassam ki magam mert valami nagy baj van fejben. Próbálja velem elhitetni, hogy feledékeny vagyok (mert pl. nem tájékoztat infókról). Most hogy 2 hónapja itthon vagyok dolgozok a ház körül, de ha valami elkészül, mindjárt azt veszi észre, hogy mi nem lett kész. Este meg problémázik, hogy én mindig alszok, hát fél 6 kor kelek, egész nap fizikai munkát végzek és vajon miért vagyok fáradt este 10-kor? Ő ha hazajön rohan a géphez és ott ül, majd alszik délután, és fent van sokszor hajnalig a gép előtt. Nagyon a fűnyíráson kívül, meg olyan dolgokon kívül amit szeret nem igen csinál. Régen annyira szerettem, most már inkább félek tőle, úgy tud üvöltözni, hogy remeg az összes csontom. Nincs hová menjek, szüleim meghaltak, a házzal meg így jártam, mert naiv voltam. Ő akar válni nem tudom mi lesz, vagy keres mást. Azt mondta, hogy ne legyen nagy a po.fám, hogy ide dolgoztam 11 évet, mert majd ügyvéddel kiszámoltatja, hogy mennyit kerestem eddig. Ő élni akar, mert megy az idő azt mondja. Meg azt mondja olyan mintha egy vénasszonnyal lenne együtt. Ha lenne anyukám akkor ezt neki mondtam volna el. Bántást nem kérek, így is magam alatt vagyok, már nevetni sem tudok jó ízüt, mert arra is van valami nyűge. Mit lehet tenni?