30 éve felé miért őrül meg a párom? Más férfiak gyereket, házasságot terveznek a párjukkal, én meg egyre kevesebbet kapok a páromból. Miért van ez?

Lassan 4 éve járunk. Első időkben szinte idegesítően napi 4x megkérte a kezemet, most meg hogy ennyi ideje járunk és lassan közelítünk a 30 felé és csak néha, 2 havonts egyszer szóbahozom az esküvőt vagy a gyereket, mindig csak azt kapom, hogy "jó, majd nemsokára eljön az is". Egyfolytában dolgozik és ha kérem, legyen velem csak egy este, akkor is sok a dolga, de aztán felhívja egy haverja, hogy buli van és egyből félretéve mindent rohan bulizni. Másnap megkérdi, mit szeretnék csinálni. Mondom neki, hogy nem tudom, mind1, legyünk együtt, mert hosszú ideje szinte csak aludni járunk össze. Ekkor velem van délután, de dúl-fúl, hogy jobb dolga is lenne, és mikor reménykedem, hogy talán aznap este velem marad, megint betervez valami bulit. Mi van ezzel a sráccal?

Nem egy településen élünk, hanem 15 km-re egymástól és egyre kevésbé örül annak, ha ki kell jönnie hozzám. Sajnálja rá a benzint és az időt. Inkább otthon aludna egyedül, minthogy miattam még autózni kelljen.

Plusz 1 éve tervezzük, hogy felújítunk egy házat, amit ő vett még korábban, de e témában is átalakultunk. Amiatt hajt, hogy tegyek többet félre, ha tudok, hogy minél előbb összeköltözhessünk, de aztán ő meg új kocsiról és nyaralásokról álmodik. Mintha csak arra kellenék, hogy elkészüljön a háza, amibe engem betehet szépen és oda hazajárhat majd, ha engem látni akar.

Mi van már? Meg lettem únva? Kapuzárás van? Kiszerettünk a lányból, de félünk otthagyni? Vagy én reagálom túl?

Külsősként olyan könnyű megmondani egy párról, hogy mi a baj, de így h benne vagyok, csak pislogok soxor.

Ja és az is a baja velem, hogy túl sokat hisztizek és h le akarom őt szabályozni. Pedig semmit nem tettem, csak 2 hét alig látás után megkérem, hogy töltsön velem egy napot. De ha ezt kérem, leszabályzom.

Segítsetek léci.