Szerintetek közeledjek felé, vagy az én esetem már reménytelen?

Az a durva helyzet,hogy fél évig voltam egy sráccal,első szerelem,14 votlam amikor összejöttünk,ő 15 volt.Persze az nem csak fél év volt,hanem van hogy még ma is együtt vagyunk,érdekes kapcsolat,nem tuzdunk elszakadniegymástól,de tudom, hogy tle nem várhatok tartós kapcsolatot ,mert ez bonyolult de tömören az elvei nem engedik hogy velem legyen,de valahogy mindig visszatéved hozzám,majd újra eltávolodik.most nem is ez a lényeg,hanem,hogy idöközben volt is egy kapcsolatom,de nemtudok ettől az első szerelmtől szabadulni,elég ha rámir msnen és minden eddigi érzelmemet amit más férdi iránt tápláltam hamisnak érzem,semmi nem ér fel azzala mit iránta érzek már három éve.Ő most 18 éves én pedig 17.Most van egy srác.23 éves.Igazából személyesen nagyom még nem beszéltünk de valami nagyon megfogott benne,meg jóban van a szüleimmel,inen tudok róla pár dolgot,hogy milyen személyiség is ő.De félnék szinte megismerkedni is vele,mert attól tartok,hogy ugy végződne,hogy egy idő után megint ugy érezném h tévesúton járok.Olyan szerelemre vágyok ami felülmulhatja az elsőt,de nem ishiszek olyanban,hogy az létezne,ami ennél hatalmasabb.Nem tudom,mégis van bennem egy olyan érzés,hogy húúú,lehet,hogy most jönne az a nagy szerelem,de nem tudom,már három év után nehezen tudom elképzelni,hogy mást tudjak szeretni......szerintetek volna értelme közeledni a másik fiúhoz? : S