Most én vagyok túlérzékeny vagy mivan? :/

Kezdek már teljesen besokallni... Fél éve vagyunk együtt a párommal,1 dolgot kivéve minden tökéletes,de ez az őrületbe kerget. Elegem van már a legújabb "szerzeményeiből" csodálók terén.

-kapcsolatunk elején elejtette röhögve,hogy hehe,mindketten megd.gták ugyanazt a csajt a legjobb haverjával...húdejólesetthúúdevicces.

-egyfolytában csajokról beszélnek nagy bennfentesen,hogy ez így meg úgy szeret szexelni(tudom...PASIK...de könyörgöm,miért előttem beszélnek ilyenről??)

-egy alkalommal(és ez fájt a legjobban) megláttam,hogy levelezgetett egy csajjal,hogy milyen szép,meg hogy találkozniuk kéne és hogy szabaddá tette a hétvégéjét(mert hogy nem voltam pont otthon) és de kár hogy nem tudott eljönni mégse velük bulizni...meg hogy igen,van barátnője,de attól még lehet ismerkedni,neeem?;) Hivatalos verzió szerint az volt a koncepció,hogy párom "megpuhítja" a csajt és átpasszolja a haverjának,aki egyébként tényleg nagyon idétlen csajozásban. Ekkora baromságot még életemben nem hallottam,ezért máig küszködök vele,hogy elhiggyem.

-diszkóban táncolni sem enged(vagyis addig nyavalyog,míg elmegy tőle a kedvem),ő mégis minden csajjal összebratyizik,megdicséri hogy húúdejól néz ki(miközben mindössze látásból ismeri),én meg üljek a seggemen,ha kimegy wc-re,berak a zaciba(megőrzésre odaállítja a haverjait)

De a legrosszabb mégis az,hogy folyamatosan hallgatnom kell a csajokról való értekezéseiket. Már szóltam,hogy rosszulesik és el is ismerte,hogy fordított esetben neki sem esne jól,egy idő után mégis megfeledkezett róla. Én nem már szégyellném,hogy egyfolytában magamat ismétlem,mint egy papagáj,hogy ne csinálja már legyenszíves. A fent említett sztorik is beleégtek az agyamba,habár eleinte próbáltam lazára venni a dolgot,de már kezdek bekattanni,hogy mégis mi történik,miért is hagyom én,hogy megtegyenek velem olyanokat,amik rosszulesnek? Már nagyon érzékeny vagyok erre a témára,pedig próbálom magam mindig rávenni ilyen eseteknél,hogy nagylevegő és túllépni rajta,de nem mindig sikerül,ezért mostanában volt 1-2 vitánk...pl ma is. Szerinte bolhából csinálok elefántot és nem érti(ez is kiakaszt),hogy miért nem bízok benne. Ez a kijelentés egyébként nem felel meg a valóságnak,mert nem gondolok sosem arra,hogy megcsal,csak egyszerűen bánt,hogy ennyire semmibe veszi ezt/nincs tekintettel rám/illetve néhol megalázva érzem magam.

Tényleg én fújom fel?:/ Ma megyek hozzá,hogy megbeszéljük a veszekedés tárgyát,én úgy érzem,jogos a haragom,de biztos akarok lenni benne.

21 éves lány vagyok amúgy,párom 23.