Honnan tudom, hogy őt szeretem, vagy azt az érzést, hogy szeretnek?

szerelem ribanc e vagy?

nem az a lényeg, hogy ki a párod...hanem hogy szerelmes lehess

ez nem jó tulajdonság

Ne agyalj annyit, örülj, hogy van párod!

Én mióta szeretnék már barátnőt, de sosem jött össze, részben az én hibám is. Becsüld meg, szeresd és örülj, hogy van, aki szeret!

22/F

Figy

Ne aggódj, ha egész nap ő jár a fejedben akkor szereted. Lehet hogy a szerelem és a szeretetre vágyás a fiúnál megvan de az a fő neked ő kell, nem egy másik srác aki megszeretget, megölel, hanem ő.

Ez a szerelem, hogy nem a sok közül kell egy hanem ő kell a sok közül.

Hány éves vagy?

Sajnos arra sosem jössz rá kellő időben, tényleg szereted e vagy csak magát kapcsolatot, azt hogy szeretve vagy.

A második sem rossz dolog, csak veszélyes, önkárosító, és a másikat is bántod vele. Ugyanakkor a ragaszkodás valós, nem téveszme, és ugyanannyira fáj, mintha tényleg szerelmes lennél.

Sajnos életünkben muszáj átesnünk ilyen, vagy ehhez hasonló tapasztaláson. A hibáinkból, kudarcainkból tanulunk.

Rengeteg társfüggő kapcsolat létezik, van akik házasságot is kötnek, évekig úgy élnek, majd 10-30 év múlva elválnak, vagy csak boldogtalanok lesznek. Ezek a kapcsolatok többnyire úgy jöttek létre

"Már elég idős vagyok, kapcsolatban kellene lennem" "ennyi idősen már megházasodnak az emberek"

"úgy se találok jobbat"

"Ő szeret és nekem nincs senkim. Miért ne? Majd megszeretem."....

Valóban. Majd megszereted. Hitegetés..Talán, de semmi nem garantálja, maximum csak addig meséled be magadnak, míg el nem hiszed.

Boldogtalan akarsz lenni? el kell döntened.

Ahhoz hogy tovább fejlődjünk szükségünk van szomorú, és rossz dologra egyaránt. Nehéz döntésekre. Bíznunk kell a jövőnkben és önmagunkban. De ne ugorjunk ennyire előre. Ez maradjon a 25-40 éves korosztály problémája.

Egy nagyon kedves közeli ismerősöm, mintha húgom lenne,vele esett meg a következő. 16 volt és borzasztóan várta, hogy kapcsolata legyen, ugyanakkor mindig rossz alakokba szeretett bele, akiket ő nem érdekelte.

Egyszer egy nyári munka keretében találkozott egy tőle 3 évvel idősebb sráccal, a srácnak nagyon tetszett "Zs". És Zs örült, hogy végre tetszik valakinek, aki rendes is és figyelmes, még egyetemista is (tehát komoly..), habár a srác nem volt az esete. Abszolút nem felelt meg az ideálnak. A srác randira hívta, miért ne, az összes barátnője randizik. Majd a srác megkérte , hogy járjanak. miért ne? Majd maximum szakít.

Szörnyű lelkiismeret furdalása volt fél éven át, fél éven át nem szerette meg, erre jött rá. Ráadásul rengeteg dologban különböztek gondolkodásilag. De Zs ezt nem akarta, nem akart szakítani se, egyedül maradni sem, menekülni akart gondok elől is.

Igazából Zs egy szeret éhes magányos kislány volt, habár körbe vette a család (mindenhol vannak apróbb-komolyabb gondok) sok barát és pár legjobb barát. Ennek ellenére mégis elveszett volt. De szenvedett is kapcsolattól.

Akkor még nem láttam teljesen tisztán, csak tudtam, hogy más lett, nem önmaga. Majd mikor az érettségijekor nálam aludt(közel laktam a kijelölt iskolához) beteg volt. És lázasan ott sírt nekem. A lázas ember olyan mint a részeg. Az összes kételyét elmondta, sajnos. Akkor jöttem rá. Szomorú, mikor egy 18 éves lány azt mondja, " szőke herceg nem létezik, hiába vársz rá. Meg kell elégednünk azzal, ami van. jobbat úgy se találsz. Bolondság várni, és keresni. És nekünk kell alakítani azt a személyt, akink van, hogy olyan legyen, amilyet akarunk. Fél évig nem szerettem őt, de most már azt hiszem igen. Nem tudnék vele szakítani.Pedig.." És elmondta egész, eddig számomra ismeretlen történetüket. Ekkor már több mint egy év telt el ha jól emlékszem.

Én magam is úgy véltem nem illenek össze, és a srác csak hátráltatja. Még ma is úgy vélem, de örülök, hogy nem magányos. És hogy már önbizalmi és megelégedési téren jobba van önmagával. Most újra láttam, mint akkor lázasan, hogy nem vetélkedik, nem játssza meg magát, újra az a kishúg figura, akinek ismertem.

A második történet egyik volt legjobb barátnőmről szól. Ő is így volt vele, körülötte annyi lánynak volt barátja. Neki nem, pedig szerette volna a figyelmet, egyébként is önbizalom problémái voltak, jobban mint "ZS"-nek. Zs roppant erős, és kitartó. Szóval jött egy srác, randiztak, és "Á" úgy gondolta ő az a srác, akit elképzelt, nem egészen tökéletes, de majdnem megfelelő.

Kicsivel több, mint egy évig együtt voltak, aztán érettségiztünk. Külön váltak útjaik, de nem szakítottak. Eltelt egy év, majd még egy és teljesen megváltoztak, más hatások érték mind2.

Á már nem volt szerelmes, de nem tudta beismerni, h nem az. Megszokásból jártak egy évig, és Á természete egyre rosszabb lett, egyre többször volt részeg a bulik alkalmából, és akadt össze srácokkal. Sokkal labilisabb, törékenyebb lett, mint a gimiben, igaz problémái is voltak. (válás, új környezet, vizsgák) Odáig jutott, h már néha kifejezetten rosszul volt a találkozások előtt, és innia kellett az együtt alvások előtt. Majd végül 2 év távkapcsolat után rászánta magát a szakításra.

Az utolsó történet legjobb barátnőmről szól, tucatnyi lehetősége lett volna a párkapcsolatra. Legtöbbször ő is viszont szerette az illetőt, vagy majdnem biztos volt benne. De mindig elfutott. Fél a kapcsolatoktól, nem is igazán tudja mit szeretne, vagy túl későn jön rá. Ha lehetne valakihez hasonlítani, akkor tiszta Robin a HIMYM-ből (így jártam anyátokkal, ha valaki nem értené).

Ha nem próbálod ki, az ugyanolyan rossz, mintha együtt vagy olyannal, akit nem szeretsz.

És erre én is példa vagyok. Szégyen, vagy nem szégyen lassan 22 évesen nem volt még kapcsolatom. Vagy viszonzatlan volt, vagy én nem szerettem viszont, esetem se volt. Inkább nem jártam senkivel.

Pedig voltak, és vannak, akik azzal nyúznak. Csak próbáld ki, mindegy hogy kit csak szedj össze valakit. Ebben esetben se családra, se barátokra nem kell hallgatni. Ha úgy érzed nem tudod végig csinálni.

Ugyanis attól rettegtem, nem bírnék szakítani, ha bele mennék egy ilyen kapcsolatba, csak őrlődnek miközben nem lennék szerelmes. Vagy egy életre párkapcsolati nyomorékká tenne az eset..

Ha nem állsz készen, ne szakíts. Viszont ha tényleg nem szereted, hogy hozzád ér, h veled van, ne tedd magad tönkre. Az élet rövid, és mi gyorsan öregszünk..Viszont rengeteg időnk van kiélvezni, ha hagyjuk.

Ott a B verzió is, addig maradj vele, míg nem találsz jobbat. Vannak olyan emberek,akik csak kapcsolatban tudnak létezni, úgy érzik jól magukat. Nem szégyen ez, talán kegyetlennek tűnik, de ilyen az élet.