Szeretem a barátomat, de néha úgy érzem, nem megy vele, mit tegyek?

Egy kedves,jószándékú fiúról van szó,aki nagyon igyekszik a kedvemben járni,de az a baj,hogy nem vagyunk egy hullámhosszon.Ő nyugisabb,én pörgősebb vagyok,nekem kell a változatosság,ő viszont a megszokások embere,mindig ugyanazokkal az emberekkel,ugyanarra a helyre.Most itt maradtam nála hétvégén,két tervezett program is elmaradt az idő miatt (is),és megőrjít az unalom,ha én nem találok ki valamit,akkor ő sem,ha nekem rossz hangulatom van,akkor neki csak még rosszabb lesz,és én ettől is megőrülök.A szülei folyton ide-oda járkáltatják,ami szintén zavar,mindenhova neki kell mennie a kocsival.Úgy érzem,szeretem és nekem ő az Igazi,de valahogy mégsem passzolunk,úgy érzem.Nem érzem mindig jól magam vele,és azt gondolom most is,inkább otthon maradtam volna hétvégén,mert így,hogy nem csinálunk semmit,nincs értelme itt legyek.Hogy csak nézzünk egymásra.Ő megvan így,de én nem,szakítani viszont nem szeretnék,mert vannak olyan pozitív tulajdonságai,amit más srácban nem találtam meg,és a felsoroltakat leszámítva nincs vele gond.Viszont ezek az "apróságok" is zavarnak. 22/L