Normális dolog, hogy van barátom, mégsem hiszek a szerelemben?

A szerelmet minden ember máshogy éli meg. Pl abban, amit itt elkezdtél fejtegetni, én sem hiszek. Sírig tartó, örök szerelem nincs. És a villanyszámlát nem a szerelem fogja kifizetni, és a levest nem a szerelem fogja megfőzni, és takarítani sem a szerelem fog, még ha két szerelmes áradozik is arról, h mi lesz majd X idő múlva.

Én pl sose voltam az a hősszerelmes típus, aki majd' kiugrik a bőréből, ha várja a barátját, meg aki andalogva megáll a presszó előtt, mert éppen AZ a zene szól... Ha érted, mire gondolok. Ezek ellenére mégsem mondom, h divatból vagyok Vele, meg azt sem, h ez nem szerelem. Kicsit más felfogásom van a szerelemről, ami azt illeti, és annyira én sem hiszek benne. Talán azért, mert én 2 láb helyett 3-mal is a földön állok... Túl racionális vagyok. De ettől még szeretem a barátomat, és nem jópofizásból vagyok vele több, mint fél éve már.

Vele képzelem el a jövőm, de mégsem állok neki tervezgetni, meg ilyenek.

Lehet, hogy régen te is sokat csalódtál? Mert talán próbálod így is - talán tudat alatt - óvni magadat.

De szerintem nincs veled semmi baj. :)

22/L