Hol vannak a kultúrlányok? :DDD

Talán jobb lesz, ha mégis leírom, hogy én mit értek "kultúrált" alatt. Először is nem ez volt a kérdésem első változata, de a pillanat hevében, vagy talán a tudatalattim befolyására mégiscsak így fogalmaztam, úgy gondoltam, pozitívabban, életigenlőbben cseng le, ha elkomplikálom. Persze tudom, hogy egyáltalán nem mond semmit arról, hogy én milyen célszemélyeket keresek, de a tömörség kedvéért kategorizálunk, kódrendszereket használunk. Szóval bocsássatok meg.

Azt is írhattam volna, hogy "más" lányok, vagy "hozzám hasonló" lányok, de az az érzésem, akkor jóval kevesebb válasz jött volna.

Tehát előre kérek bocsánatot, ha ez is sértő lesz: A "kultúrált" alatt nem lexikális tudást értek, hanem egy olyan beállítottságot, ami afele irányul, hogy megértsük a mai világot, és ezáltal túllépjük, túlhaladjuk azt. Személyes véleményem, hogy ehhez szükséges az ideiglenes eltávolodás, vagyis hogy az összképhez meg kell tapasztalni a kívülálló szemszögét is. Talán pont ez lett volna a jó szó, kívülálló. Viszont ez is relatív.

A megértés egy lassú folyamat. A kívülállóság alatt, bocs ha rosszul fogalmaztam, de nem a remetét értettem.

Természetesen én is tartom az emberekkel a kapcsolatot s ezekben az interakciókban történnek a meglátások.

S még volt egy félreértés itt, a kockulásról. Az isten verjen meg, már megint egy rossz szót használtam :D .

Sokaknak az a kép jött le, hogy egész nap a gép előtt ülök, mert azt írtam, sokat gépezek. Hát ez a sok relatív. Az az igazság, hogy míg nem kapok munkát, addig legtöbbször van időm arra, hogy a gép előtt üljek, de arra is, hogy ugyanaznap még kimozduljak egy haverral.

Amit viszont ki akartam hangsúlyozni, s ezek szerint elhibáztam, hogy egy nagy városban sokkal több a lehetőség kinti programokra, mint itthon, a kis városban.

Tehát én nem azért nem szocializálódok többet vagy gyakrabban, mert függök a géptől.

Nekem egy problémám van, hogy zavar a füst s nem tetszik a diszkózene - és lévén szomszédság, mifelénk törvény még nem működik a beltéri dohányzás szabályzására.

Azon túl meg legfeljebb kiülhetek a teraszra, vennem kell egy teát, mert mégis vendég vagyok, s dilemmázhatok azon, ha a szemben ülő cigis plázacicát le nem szólítom, nem fogja megérni ez a pénzkidobás. Ja, már megbocsássanak azok, akik magukra ismertek! Természetesen nem őróluk volt szó.

Szóval a régi haverokból nem maradt sok, sztem nem csak én könyvelhetem el, hogy kirepültek a fészekből. Újakat meg hol szerez az ember? Hát pont ezt hangsúlyoznám ki, hogy kisvárosban (legalábbis a miénkben) még ha van is valahol valami olyan program, ami alatt az emberek együttműködhetnek, ez segítve az ismerkedést, ennek híre nem jut el minden házhoz. Nincs meg az az infrastruktúra.

Kíváncsi lennék azokra a boldog egymásra találásokra, amik a festménykiállítás, vagy a zongorakoncertek után-közben történtek. Persze azoktól, akik ugyancsak nem érzik egyhamar feloldottnak magukat idegen emberek közt.