Van esély arra, hogy egy férfi tartósan megváltozzon attól, hogy elveszítheti a párját?

én még nem láttam ilyet...

pedig sok csillagot is leigérő férfit láttam

Egy értelmes - lelkileg nem sérült - ember(esetünkben a férfi) mindenféle könyörgés, fenyegetőzés nélkül is felméri a párja igényeit, és látszik rajta az igyekezet. Ha már a szakítás hozza ki ebből a férfiból (ideiglenesen) a "jó társat", akkor ott valami elemi hiba van a férfi felfogásában. Azon meg nem változtat ilyesmi, hiszen számára a szakítás nem okoz drasztikus veszteséget - legalábbis nem magát a nőt hiányolja, hanem azt a szerepet, amit a nő töltött be az életében: cselédet, szeretőt, anyapótlékot stb.

Egyszer még vissza lehet fogadni - már csak kíváncsiságból is - de ha másodjára is csak 3 napig tartó csodának bizonyul a nagy szerelem, a törődés és a figyelmesség, akkor azt hiszem, meg is kapod a kérdésre a választ.

Még valami: olvass kicsit itt a Gyakorin: hány nő házasodott, szült abban a reményben, hogy majd a férfi megváltozik, esetleg olyan rendes, figyelmes férfi lesz, mint amilyennek a kapcsolatuk legelején mutatkozott.

Aztán ott a sokéves házasságuk, a gyerek(ek), és a szomorú vallomás: "hülye voltam, mikor azt hittem, megváltozik"

Az ember alaptermészete ritkán változik. Esetenként előfordul, hogy egy ilyen férfiból egy megfelelő pár kihozza a jobbat, de ilyesmivel kár áltatni magunkat. Nem mondom, hogy a tökéleteset kell keresni, hisz olyan nincs. De az ilyesmi meg elég távol áll a tökéletességtől. Az embernek vagy legyen egy jó(!) társa(!), vagy inkább legyen egyedül.

Akivel már az elején nem jó egy - számodra fontos - dolog, azzal ne tervezz hosszútávra.

Az ember (akár nő, akár férfi, mindegy!)

olyan, amilyen.

A viselkedését megváltoztathatja valaki, de azzal saját magát "erőszakolja meg" mert a jellem nem változik, csak a viselkedés.

Hogy ki meddig bírja, az az akaraterejétől függ, de mivel nem önmagát adja, ezért egyre boldogtalanabb lesz.

Ha viszont önmagát adja, akkor a párja lesz egyre boldogtalanabb.

Nagyon sok házasság ezért rossz, mert valamelyik, vagy mindkét fél magára erőszakol a másik kedvéért egy olyan viselkedést, ami nem a jelleméből fakad.

Ez viszont boldogtalansághoz vezet.

Mint a 4. válaszolót, teljesen klasszikus.

A párja elvett egy számára természetellenes viselkedést, hogy a válaszoló boldogabb legyen. Így viszont ő nem volt boldog, ezért elhagyta. Tipikus, sok ilyen van, mindkét nem részéről.

Erre mondják, hogy rossz választás.

Ellen véleményt erre nem lehet mondani, mert tényeket írtam.

Ez csak vélemény nyilvánítás volt, mert sokan félreértik a kezek használatát.

Azt hiszik, azt kell értékelni, ha egyezik a véleményük, és nem azt, ha hasznos a válasz.

A témához visszatérve, ezek egyszerű szociológiai, társadalomtudományi tények amikről írtam. Legfeljebb valaki nem ért velük egyet, mert nem ismeri a témát mélységében, de attól ez még így működik, és ez nem vita tárgya.