Tolerálható-e, ha a párom a régi kedvesével több éve szakított, de még mindig intenzíven tartják skype-on, msn-en a kapcsolatot? Higgyem el, hogy ez "csak" barátság?

Köszönöm a válaszokat :) Igen, egy kb. fél évvel ezelőtti "mosolyszünetünk" alkalmával egy 25 000(!) karakteres levélben megírta nekem, hogy mit is szeret bennem, miért jelent számára sokkal többet ez a kapcsolat, hiszen nap mint nap együtt vagyunk, nem élünk együtt, de közös a hobbink, és szabadidőnkben szinte mindent szeretünk együtt csinálni, a főzéstől a házimunkákig... a szex is tökéletes, ha lehet ilyet mondani, úgyhogy ha ebből indulok ki, megvan (meglenne) köztünk a harmónia. Mégis ugyanebben az irományban hozzátette, hogy a volt barátnője olyan megértő és kedves, amióta csak ez a távkapcsolat van köztük, és nem tagadja, hogy testi vonzalmat is érez iránta, mint olyan nő iránt, akit nem kaphat meg (a nő nálam 5 évvel fiatalabb, gyermektelen és "fitness-lady") Ezek a dolgok tehát ugyanúgy bennem vannak, lehet, hogy nem kellett volna visszafogadnom őt, miután ilyen kíméletlenül őszinte volt? De emellett számtalan bizonyítékát adta, hogy engem szeret, és persze én is őt, csak bánt, hogy nem tudok 100-ig megbízni benne.

Azzal vigasztalom magam, h nem maradhat ez így a végtelenségig, valamikor annak a nőnek is meg kell állapodnia, már 37 éves, se gyereke senkije ott Olaszországban, csak a macskája, a futó kalandjai és persze az ÉN párom, aki számára az egyetlen itthoni baráti(??) szál. Néha szánalmasnak érzem az aggódásomat, valahol mégsem alaptalan, az gondolom az előzményekből kiderült.

Köszönöm. Afelől nyugodt vagyok, hogy más nővel nem kezdene, hiszen szeret, és jól megvagyunk. Egyedül ezt a "köldökzsinórt" nem tudja, nem tudják elvágni; a csetelgetésen túl a nő rendszeresen feladatokat ad neki, fizessen be ezt-azt, vigyen el az apjáékhoz v hozzon el valamit... az én szemszögemből ez a párom totális kihasználása, mert ő nem mond nemet semmire, nehogy megbántsa a hölgyet.

Nem magamhoz láncolni akarom őt - Isten ments! - alig 3 éve, hogy elváltam 16 év után, efféle "láncokat" én sem akarok, de valamiféle érzelmi elköteleződést igenis elvárnék, legalább olyan formában, hogy határozottan közli a nővel, hogy nem fér már ez bele az életébe, szép a barátság, de más alapokon kéne, ne veszélyeztesse a kettőnk kapcsolatát.

Már többször elengedtem amúgy, nem csak lélekben, ténylegesen is, közöltem, hogy ha ennyire össze vannak nőve, megértem és elfogadom, legyenek egymáséi. Mindannyiszor biztosított, hogy engem szeret, és semmi okom aggódni... de a kapcsolaton nem lazítottak. Patthelyzet. A "Miért?"-re nem kapok választ, legfeljebb annyit, hogy éveken át ezt szokták meg, ez a gyakorlat, beszélgetnek, amikor tehetik és gép közelben vannak. Barátság, nincs jelentősége. Én pedig annyira hinni akarom... :)

Ezek szerint elég stabil a kapcsolatotok... de... valami (vagy több dolog) hiányzik néki a régi nőből. Mint tudjuk tökéletes társ nincs, akiben minden benne van, amit szeretnénk (vagy igen? :). Valószínűleg ezt ő is tudja, ezért is dönt(ött) melletted. Abból indulj ki, hogy semmi sem biztos, egy kapcsolat sem. Akár te is dönthetsz úgy valamikor egyszer, hogy ki akarsz lépni, ezt sohasem lehet előre tudni. Szerintem próbáld meg ezt elfogadni, hogy senkit nem lehet magunkhoz láncolni, és talán jobb is, mert egyszer mi szeretnénk azokat a láncokat letépni, de már nem lehet vagy csak nagy áldozatok árán.

Abból ne indulj ki szerintem, hogy ha ez a nő majd férjhez megy vagy megállapodik, akkor biztosan minden rendben lesz, hisz, ugyanazokat a dolgokat egy másik nőben is megtalálhatja, és újra kezdődhet az egész.

Én megértem, hogy ebben a helyzetben félted a kapcsolatodat, hiszen tisztában vagy a párod gondolataival és vágyaival.

Könnyű ilyet mondani, de szerintem próbáld meg "elengedni" magadban őt - a párodat. Gondold végig, hogy sajnos joga van bármikor úgy dönteni, hogy mással kezd életet - akármilyen is vagy te, bármit is teszel vagy nem teszel meg. Ha ez elfogadod és el tudod engedni a görcsöt, egyrészt békésebb lesz a hangulat köztetek, másrészt nagyobb az esély, hogy veled is marad a jövőben is.

Neked is el kell döntened, hogy mennyit ér neked ez a kapcsolat.