Összeköltözés! Milyenek voltak az első napok, hetek, hónapok amikor elköltöztetek a szüleitektől?

Tapasztalatból mondom, hogy szerintem nem kell élni tőle. Persze nehéz megszokni, hogy a szülői támogatás elmarad,de fel kell nőni a feladathoz. Nem tudom hány éves vagy, de én 17 évesen költöztem el otthonról, most 19 vagyok és azóta is a párommal ott élek és simán meg tudtam állni a helyem az első időkben. Ahogy telik az idő egyre könnyebb lesz és megszokod. Ne aggódj. Sok boldogságot kívánok nektek.

Huhh fura volt, hogy nincsenek szülők, és el kell mozdulnom egy olyan helyről, akikhez/amihez már hozzászoktam. Rossz volt, hogy újra be kell illeszkednem valaki mellé. Mondjuk nem volt vészes, mert megbeszéltük, hogy ki mit csinál a házban meg ilyenek, felosztottul a házimunkát, amit úgy gondolom, hogy meg kell csinálnom azt megcsinálom és sokszor a párom kedvében járok, úgyhogy mondhatom hogy nem volt nehéz. Már össze is csiszolódtunk teljesen szerintem. Ennek 1 éve. Ha viszont sokáig vagyok egyedül itthon, akkor gyakran rám tör a honvágy:/

4+5 év kolesz után természetesnek éreztem.

Először természetesen furcsa volt, de szép lassan hozzászoktam. Örülök, hogy végre önálló lettem, és én vezetem a háztartást. Így teljesen felnőttnek érzem magam. Persze van néha honvágyam, de szerencsére kb. 10 percre laknak anyuék, barmikor meglátogathatom őket. :-)

Nekem k**a jó és már alig vártam és baromira örültem neki:DD most is jó lenne ha elhúzhatnék végre