Előnynek számít ma még a főzés tudomány egy párkapcsolatban?

Hát én hiába élek egyedül már 2 éve, mégis elég analfabéta vagyok a konyhában. Nekem szinte elvárás, hogy a barátnőm többen tudjon összehozni, mint egy rántotta. Najó nem elvárás, de mindenesetre egy hatalmas piros pont. Persze nem hárítom az egészet rá, mert segítek amiben tudok pl hámozás, pácolás, de az érdemi munkához hülye vagyok.

22/F

Attól függ, hogy érted a kérdést. Egy normális pasi nem kérdezi meg az első randin a leányzótól, h tud-e főzni, de nem egy hátrány, ha nem minden nap hideget eszünk, ill. nem mellesleg jól is esik, hogy a feleségem főztje finom, így azt ehetem, mert az is az otthon melegét, a családot juttatja eszembe.

34F

Páromnak számít (29/F) és én tudok is, szakács is vagyok, de előtte is jól ment.

22/L

Én tudok főzni, de rühellek. Technikailag bármit össze tudok rakni, mert sokat segítettem anyukámnak, de elképesztően gyűlölöm.

Na ez mindenképp hátrány (eddig úgy tapasztaltam), és elég nehéz megkerülni a dolgot, ha valahogy szóba kerül. Általában nem szoktam bevallani, hogy semmi, azaz SEMMI kedvem főzni (kb félévente egyszer rámjön és fél óra múlva meg is unom az egészet, azonkívül csak muszájból csinálom, mert én szendviccsel is beérem egy hétig)...

Mivel eddig nem éltem együtt senkivel, nem volt nagy gond, de nagyon bízom benne, hogy a sors kegyes lesz, és valami szakács-féleség férjet küld mellém.

Azon túl egyébként mindent megcsinálok, takarítás, meló, akármi, csak úgy a főzést utálom... Pedig még tudok is. :D

21L