Én, a barátnőm és a srác aki bejön. Avagy hogy jöjjek ki jól az ügyből? :s

Van egy srác,màr kiskorom óta ismerem.Sajnos a szülei 4éve elválltak,ő pedíg az apjával élt az isten háta mõgött egészen 3hónappal ezelöttig.Persze nagyon hiányzott,bár facebookon sokszor beszéltünk e mégis csak más mint élőben..Nem túl nyitott srác de jól beilleszkedett az új osztályába+az én havejaimmal/barátnőimmel is megismerkedett.Először örültem neki.2hónapja szinte minden nap találkozunk.Gyakran elémjön a sulihoz,elmegyünk mozizni,enni vagy csak random kitalálunk valami ultra nagy baromságot és végrehajtjuk.Nemrég rájöttem,hogy beleszerettem,és úgy vettem észre hogy neki is többet jelentek mint egy barát.Ezek után a legjobb barátnőm eléggé ránkmászott.Úgy értem folyton a nyakunkon lóg bármerre megyünk és kettesben akarunk lenni.Nem akarom lerázni mert szeretek vele lenni de ez már túl sok.Patrikkal egyre jobban alakul köztünk valami ő meg mindíg velünk van..Aztán tegnap beszélni akartam neki erről,hogy kicsit hagyjon nekünk teret,amikor letámadott,elhúzott egy üres helyre ahol senki sem hallja,mondván hogy beszélnie kell velem,és elmondta,hogy mennyire bejön neki Patrik..Erre nem tudtam mit mondani ráadásul furdal a bűntudat,mert egyszer megkérdezte,hogy mivan köztünk én meg azt mondtam hogy csak haverom.Annyit áradozott róla..Én meg csöndben tűrtem.

Mit tegyek?Egyikőjûket sem akarom megbántani..:ss