Csak én kerítek ennek ekkora feneket, vagy lehetne köztünk valami, ha hagynám?

Van egy fiú, aki itt dolgozik a boltban de nem itt lakik. És az az érzésem tetszik nekem, pedig nem kéne.. A kollégájátol tudom (mert egy kicsit érdeklődtem a fiú iránt) hogy családos ember. Mikor megtudtam egyből nem is voltam rá kíváncsi... Aztán ma, elkezdtünk beszélgetni, azt hiszem ő kezdte abeszélgetést én meg folytattam,és kiderült, korántsem olyan jó a viszonya a párjával mint én azt hittem. Elmondta, hogy csak a gyerek miatt van vele és nem szereti és már a gyerek előtt sem volt jó a viszonyuk. És úgy dumáltunk mintha ezer éves haverok lennénk pedig én nem bírom. Elmondom miért.

Pár hónapja vagyok túl egy szakításon. Az akkori párom dobott, ő volt az első kapcsolatom vele vesztettem el a szűzességemet is. Én még mindig annyira szeretem ezt a fiút, hogy nélküle minden nap kínszenvedés, és ez nekem maga a földi pokol hogy már nincs velem, és ezt tette velem..és én vele szeretnék lenni, őt szeretem , ő kell. De ő még most sem gondolta meg magát és még most is azt mondja nem akar már velem lenni...most amúgy e fiú iránt gyűlöletet érzek de mégis szeretem..

És miatta gyűlölök mindenkit! Gyűlölöm az egész világot, de főleg a férfiakat!! Nem szeretek már senkit, nem tudok/ nem akarok. Anyukámmal se olyan már a viszonyom mint volt. És ha arra gondolok, hogy egy férfi közeledni akar felem vagy hogy bármit is akarjon elfog az undor és az utálat! De én már nem akarok csalódni, nem akarom hogy újra összetörjenek és így kihasználjanak mint az exem. És egy elég nagy falat építettem magam köre, amit nem is akarok ledönteni.

És ezt a fiút is utálom akivel beszélgettem és talán tetszik mert ő is csak pasi....és tudom mert mondta hogy akivel most van a gyerek miatt hat magyarul mondva félre kefélt mert semmi érzelmet nem táplál a párja felé.

Nem tudom miért élem bele magam, hisz attól még nem kell hogy tetszek neki de folyamatosan bámul és mosolyog rám még akkor is ha ép mást szolgál ki. És azóta csinálja ezt, amióta megláttuk egymást/ ismerjük. És ha netán mégis lenne köztünk valamit (amit kétlek a fent említett okok miatt) bennem akkor is ott van/ lenne hogy akárhogy is vesszük ő csak apa, meg mi van ha velem lenne közben engem is megcsalna meg minden...és én nem kérek ebből! Nem kérek egy újabb csalódásbol! Akkor inkább egyedül leszek! Különben is én azt választottam hogy nem kell több férfi és a túléles az egyetlen célom.