Munkahely, költözés, pasi -> Új élethelyzet, tanácstalan vagyok!?

A helyzetem kicsit bonyolult, megpróbálok érthető és viszonylag rövid lenni. :)

23 éves lány vagyok. Otthon a családi helyzetünk elég necces, elegem lett és összekaptam magam pár hónapja és elköltöztem egyedül albérletbe. 1 hónapja megismerkedtem egy pasival, eddig minden egész jól alakul. Olyan helyzetben vagyok most, hogy év vége, lejár a munkaszerződésem, és még nem tudni hosszabbítanak-e... A környékünk munkalehetőségek szempontjából nagyon gyér, (pláne olyan helyet találni, ahol fizetnek annyit, hogy tudjam továbbra is fenntartani magam a lakással) szóval ha véletlenül nem lesz munkám, muszáj lesz visszaadjam a lakást és hazaköltözzek. A pasim szeret, és azt szeretné, ha nem haza, hanem hozzá költöznék (függetlenül attól, hogy marad-e a melóm vagy sem) és megpróbálnánk együtt.

Én ezt egy hónap után még kicsit erősnek érzem, hiszen nem is ismerjük még annyira egymást. Itt az albérletben tök kényelmesen elvagyunk, bármikor jöhet mehet, minden napot-éjszakát együtt töltünk. Ha nem marad más választásom és hazaköltözök anyámékhoz, ott ezt nem lehet megtenni, oda nem vinném szívem szerint soha, az ott uralkodó állapotok miatt. (Nem véletlenül költöztem el) Ha hazamegyek, és nem tudunk annyit együtt lenni, félek, hogy eltávolodnánk, megromlana a kapcsolat és esetleg el is veszíteném. Ő azt mondja, hogy ő akkor is jönne értem mindig és részéről ilyesmi miatt nem szakítanánk... De jobban szeretné, ha odaköltöznék hozzá... Ha hozzá költöznék, tőle nehezen tudnék munkába járni a buszok és a munkabeosztásom miatt. Ha meg elvesztem a melóm, és hirtelen nem találok mást, nem tudnám elviselni, hogy nála lakok és ő tart el, bele betegednék, nem lenne pofám rajta élősködni egy hétig se, én nem az a fajta vagyok. Meg hát akkor is csak egy hónaposak vagyunk.... Lehet túl korai lenne a költözés, viszont ha más szemszögből nézem, akkor meg ha nem működne az együtt élés, legalább hamar kiderül és nem húzzuk egymás idejét. Ő egyedül él, háza kocsija van, megvan mindene. Amikor az anyagi dolgaimon aggodalmaskodok, csak annyit oszt folyton, hogy megoldjuk, megoldjuk.... Én nem akarom, hogy ő oldja meg, se azt hogy kitartott legyek. Ha hazamennék otthon is gáz lenne, ha nem lenne melóm, mert akkor meg lényegében anyámékból élnék amíg nem találok másikat. De azért az mégis más, mint egy friss pasin.... Kérek szépen tanácsokat. ! ! !