Fiúk ti hogy álltok a távkapcsolathoz? Meddig bírnátok ki találkozás nélkül? Hűségesek maradnátok? Kort is írjatok!

Én hűséges maradnék. Most is van egy lány, több mint 100Km. Én 23 vagyok, nagyon komolyan gondolom ezt a dolgot, másra rá sem bírok nézni szinte. Az a tervem, hogy hozzá közelebb nézek valami munkahelyet. Igazából én még évekig kibírnám, hogy várjak rá. Csak attól félek, hogy ő nem. Viszont ha ez így lenne, az is érthető. Akkor ezt kell elfogadjam.

Egyelőre jó minden :)

23/F

erre mindenki más fog Neked mondani

egy biztos a fizikai érintkezés az hiányzik ilyenkor, ezért is szar,

bár mindenki azt csinál amit akar N

Én szúrok egy körzőt a lakóhelyem térképébe. Ha 50 kilométeres körön kívül esik, az nálam nem nyerő.

Távkapcsolatba alapból nem kezdek, mert semmi értelme.

Szerintem meg simán működhet egy távkapcsolat, csak megfelelő érettséggel kell hozzáállni.

Barátom és köztem sokáig (majdnem 4 évig) 200 km volt. Hétvégén találkoztunk, minimum 2 napot együtt voltunk, de volt, hogy hármat. Nyáron pedig annyi időt töltöttünk együtt, amennyit csak tudtunk.

Igazából van olyan bnőm, aki egy városban lakik a barátjával, mégis ugyanannyit találkoznak, mint mi, mivel máshol jár a lány egyetemre...

Aztán a párom tavaly áprilisban kiment Németországba. Szóval most már csak havonta találkozunk, de még bírjuk. Nem mondom, hogy könnyű, de ez van.

Nyilván nem lehet a végtelenségig így folytatni a kapcsolatot, de mivel vannak közös céljaink, addig kibírjuk vhogy. Ha elvégzem a sulit, akkor meg összeköltözünk. Addig már csak pár év.