Szerintetek tényleg szerelmes lehet belém attól függetlenül, hogy így viselkedik?

Pár hónapja ismertem meg a fiút. Tudom, hogy nem igazán érzelgős típus, mondta is többször, hogy ő másképp mutatja ki, hogy szeret és nem biztos, hogy meg tudja adni azt, amire nekem szükségem van. Nem érdekel, elfogadtam, hogy ő ilyen, nem ölelget annyit, nem csókolgat olyan sokszor, nem bújós stb. Viszont kb. 1 hónapja tart nála egy depressziós időszak munka és egyéb dolgok miatt. Azt mondta, hogy ilyenkor nem tudja elviselni maga körül az embereket és egyedül szeret lenni. Nem akar annyiszor találkozni velem, és ha együtt vagyunk, olyankor még távolságtartóbb és nem látom a szemében, hogy szeretne.

Mikor szóvá tettem, hogy rosszul esik, hogy ennyire nem akar velem lenni, akkor azt mondta, hogy neki most egyedüllétre van szüksége, amúgy is évek óta nincs mellette (tartósan) senki és hagyjam el, ha nem tudom így elfogadni őt, mert ő nem tud nekem többet adni jelenleg, de attól még szeret. Nagyon rosszul esett, hogy ilyen könnyen elhagyna. Ráadásul a múltkor azt mondta, hogy kiutazik külföldre dolgozni, mert itt nem boldog. Hiába mondja, hogy szeret, ezek után ha az eszemre hallgatok, akkor az látszik szerintem, hogy nem törődik nekem és nem vagyok neki fontos. Viszont én már igazán beleszerettem és nagyon fáj, ahogy viselkedik. Őszintén mondom, hogy tényleg türelmes vagyok, de így nehéz, ha még azt sem érzem, hogy szeret engem. Nem tudom mit csináljak, hogy viselkedjek vele..

Elmondanátok ti hogy látjátok a helyzetet?

27/N