Betegesnek számít ez a kötődés? Vagy miért lehet ez?

Több, mint 2 éve vagyunk együtt a barátommal. Ebből másfél éve együtt lakunk, egy suliba és azon belül egy csoportba járunk, ez a döntés pedig nem véletlen, mi akartuk így.

Szinte minden időnket együtt töltjük. Volt, hogy ezzel kapcsolatban volt súrlódás, de már nagyon régen nem volt erről szó. Teljesen összecsiszolódtunk.

Mint minden kapcsolatban, nálunk is van veszekedés, esetleg sírás-rívás, nagy ölelések, stb stb. Sokan a barátaink közül nem értik, hogy hogyan bírhatjuk ezt ki, igazából mi nem csak szerelmesen , barátok is vagyunk, és így egészen más minden. Minden problémát könnyebb megbeszélni.... nem is ez a lényeg...nekünk így jó ahogy van.

Viszont ha pár órára külön vagyunk, mondjuk az egyikünknek van órája, a másiknak nincs, vagy valami egyéb elfoglaltság. Magamon is érzem, meg rajta is, hogy úgy tud hiányozni a másik, mintha hetekre utazott volna el.

Nyilván ebben nincsen elvileg semmi rossz, de rosszulesik, amikor az ismerősök ezért kinevetnek, vagy viccelődnek rajtunk, vagy hogy úgy éreztetik,hogy ez lehetetlen, és stb stb..

Tényleg nem normális ez?