Nagyon szegény családból származom, de?

..de sikerült kitörnöm.

Gazdag lettem. Van egy nagyon jó-és drága autóm, átlagtól jobb házam, a szüleimtől külön élek. Egyedül.

Mindezek mellett egyetemre járok, igaz levelezősön, mert dolgozom.

22 éves leszek a jövő hónapban, a nullából értem el ezt. Mégsem érzem magam boldognak. Még sosem volt bnőm, mert igazából 16éves korom óta(rögtön, miután betöltöttem a diákmunkához szükséges korhatárt) dolgozom. Azt a pénzt(igaz kisebb összeg) is a szüleimre fordítottam, a maradékból pedig magamat láttam el. Pl. bérletek, stb.

Természetesen azóta sem felejtettem el a szüleimet, segítettem rajtuk, bár nem szívesen fogadták.

Jó embernek tartom magam, de úgy érzem a pénz tönkretette a gyerekkorom. Igazából nekem az nem is volt. Sosem volt még barátnőm(nem vagyok már szűz!), mert sosem volt időm semmire.

-Most, hogy összejöttek a dolgok az életemben, ez a tény változatlan. Időm rengeteg van tulajdonosként, de mégsincs senki az életemben, egyedül élek. Ez nagyon bánt és zavar.. Nemtudom hogy kell ismerkedni, mik a szokások, stb. Teljesen átértékeltem az életem és rájöttem, hogy nem vagyok boldog..

Mit tanácsoltok ?

-Köszönöm.:)