Szerelem vagy csak egy álom valóra válása?

Ez az első normalis kapcsolatom, már nagyon vágytam erre. Hiányzik, mert régen találkoztunk már,hiányzik a csokja, az ölelése, a kézfogása, a mosolya....Nagyon rendes srác, levesz a lábamrol, olyan aranyos,kedves, romantikus lélek. Már első látásra tetszett. De nem tudom eldönteni, hogy ő hiányzik vagy csak az az élmény amit vele élek át és már oly rég akartam. Kezdem megszeretni, úgy érzem. De ez más, mint az eddigi rózsaszín kodjeim olyan pasik iránt, akiket nem is ismertem igazán sokszor. Nála nem az elsöprő rajongást érzem, hanem a szeretetet, boldogságot, megnyugvást és ezzel egy oly régóta dédelgetett álom valóra válását. Nagyon sokat gondolok rá, ilyenkor kb. magamban mosolygok, megörülök, ha hív, keres és alig várom, hogy találkozzunk, olyankor meg alig tudom elengedni. Amikor elköszöntünk gyorsabban vert a szívem....Nagyon szétszórt is vagyok mostanában, nem nagyon tudok másra koncentrálni, róla ábrándozom.

De én amúgyis ez a szerelmes típus vagyok. Ugyanakkor néha elbizonytalanodom, meg eszembe jutnak más pasik, mert ő nagyon más, mint az előzőek. Nem tudom, szerintetek szerelmes vagyok belé vagy csak örülök, hogy végre vált az álmom?