Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Aki nehezen köteleződik el, nehezen bízik meg a másikban, az milyenné válik a párkapcsolatban?
Konkrétan arra a típusra gondolok, aki
-nem hiszi el magáról, hogy lehet szeretni
-nehezen nyílik meg másoknak, fél kitárulkozni
-fél a kötődéstől, tart attól, hogy bárkit is közel engedjen magához
-nem fogadja el mások "támogatását", maga akarja megoldani egyedül a problémáit
-ha kötődni kezdene, akkor inkább más tevékenységek felé fordul, hogy elterelje a figyelmét
Kérlek, akkor válaszolj a kérdésre, ha magadra, vagy jelenlegi/korábbi partneredre ismersz a kérdésben. Vannak másfajta kötődési problémák is, engem most kimondottan csak a fenti "típus" érdekel.
Az ilyen típusú emberek hogyan viselkednek egy kapcsolatban? Ha úgy döntenek végül, hogy mégis elköteleződnek valaki mellett, akkor a fenti problémák megszűnnek idővel, vagy a kapcsolatban is jelen vannak?
Előre is köszönöm az érdemi válaszokat!
válasza: válasza:Ennek neve is van:
Az ilyen ember egyedül marad (vagy előbb vagy utóbb). Ha ebből nem gyógyul ki. Tudom.
Utolsó: nem csak a paranoid személyiségzavarra jellemző, hanem másfajta személyiségzavarokra is. Nagyon sokféle probléma kísérő tünete az elkerülő kötődés. De (a szakirodalom szerint legalábbis :) ) nem akadályozza meg azt, hogy az embernek kapcsolata legyen, képes tartós elköteleződésre is. (Én is láttam már erre nem egy példát.)
Viszont bele nem láttam, ezért érdeklődöm, hogy mit él meg egy kapcsolatban az ilyen kötődési problémával rendelkező ember. Megtanul bízni, vagy sem. A kötődési probléma csak a kapcsolat kialakulását akadályozza, vagy a kapcsolat működtetését is? Ezekre lennék igazából kíváncsi, konkrét tapasztalatok alapján.
válasza:Igazság szerint én is hasonló voltam. Próbáltam kerülni, hogy kötődjek valakihez, nem tudtam elképzelni, hogy bárki szerethet. Soha senkit nem engedtem közel magamhoz. Ha azt éreztem, hogy valami kezd kialakulni, érzés, vagy bármi ami a másikhoz köt, inkább beszüntettem a kapcsolatot. Abban nevelkedtem, hogy a szüleim azt mondták soha senkiben sem szabad megbízni.
Aztán összejöttünk a férjemmel, és ezek a dolgok fokozatosan eltűntek. Persze most se tudom mit eszik rajtam, de a többivel nincs már gond. Megnyíltam, kitárulkoztam, elkezdtem bízni, én megváltoztam. Úgymond kigyógyultam.
Aztán ott a nővérem. Na ő egy más eset. 32 éves. Nincsenek barátai, nem jár el sehová, ül a 4 fal között, és ha beszélget azt csak anyámmal. Nem túl jó a kapcsolatunk. Nem igazán lehet vele beszélgetni, mert bármi szóba kerül, 2 mondatot sem képes szólni hozzám, inkább otthagy, hogy más dolga van.
Mindig is távolságot tartott mindenkitől. Anyám szerint nem képes kimutatni az érzéseit. Nem volt soha párkapcsolata, és semmilyen köze még csak hasonlóhoz sem. Ha olyanja van, akkor pl ok nélkül beszólogat, bunkó, akkor is ha nem szólt senki egy rossz szót se hozzá...Kérdezgettem, de nem akar pasit, nem akar férjhez menni, nem akar gyereket, nem akar semmit. Őszintén, nem tudom mi lesz vele, ha anyu már nem lesz...
Én próbáltam, de sajnos nem tudom őt kezelni.
27/N
# 5: Köszönöm. Elárulnád, hogy mi változott a férjeddel kapcsolatban, miért benne tudtál megbízni? Mivel tudta áttörni a faladat?
(A nővéred esetében pedig azt gondolom, hogy amíg ő nem érzi problémásnak , elviselhetetlennek a helyzetét, addig nem fog változni... Hogy mi lenne vele, ha édesanyátok már nem lenne? Azt gondolom, ez pont akkora trauma lenne számára, hogy végre akarjon változtatni a helyzetén... Vagy más, súlyos krízis kell ahhoz, hogy segítséget kérjen.)
válasza:Ha magadon hasonlót tapasztalsz (mármint elkerülő kötődést), akkor menj pszichológushoz, mert egészséges ember az ilyeneket nem bírja. Egészségtelennel meg csak a baj lesz. Ha a párod ilyen, és ő nem akar változni, akkor ne pazarold rá az energiáidat, keress magadnak egy olyan embert, aki jóban-rosszban társad.
(tapasztalatból beszélek sajnos, bár az én esetemben nem párkapcsolatról van szó, hanem sima baráti viszonyról)
válasza:5 ös vagyok.
hát fokozatosan... tehát az elejétől fogva nyitott felém, elmondta a legbensőbb fájdalmait is....
egészen másképp bánt velem, mint azok akiket előtte megismertem. És ahogy telt az idő, enyhültek a félelmeim, hogy biztos elhagy meg ilyenek...
Személyiségre is ő az egyetlen aki illik hozzám. Soha senki mással nem találkoztam még aki ennyire passzolt volna...
Hülyén hangzik de már az elejétől fogva azt éreztem hogy ő más... benne megbízhatok, ő nem fog engem soha megbántani...:)
válasza:Kedves utolsó!
Látom rég volt, hogy válaszoltál, de mégis úgy örülök, hogy valaki beszélt erről a részről is! Köszönöm!
És amikor a férjed mégiscsak megbántott téged, nem csalódtál benne annyira, hogy azt gondold, nem tudod neki megbocsátani?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!