Nem tudom mit tegyek! Mit csinálhatnék? Mi a megoldás?

Hosszú a story, de előre is köszönöm ha elolvasod.

Nos... Én egy 18 éves lány vagyok. Van egy barátom már több mint 2 éve és ő 19 éves. Nagyon szeretjük egymást, jó is a kapcsolatunk, a veszekedésektől eltekintve. Mivel már ennyi ideje együtt vagyunk így sokszor van olyan érzésem, hogy ellaposodott a kapcsolatunk. Sosem léptem még félre és nem is szándékozok. Mindig megpróbáltam földobni a kapcsolatunkat. Sikerült is sokszor, DE: most jön a "probléma".

Van egy srác az osztályomban, már első óta (szakközép első osztálya óta) az osztálytársam. Eddig nem nagyon foglalkoztam vele, de a tavalyi évnek a végén volt egy buli. Ott tök jól elvoltunk, nem történt semmi csak iszogattunk. Az osztály összegyűlt egy helyre és ott "buliztunk".

A mostani évben viszont valamit észrevettem. Van mikor keresi a társaságomat. Alapjába véve ez a srác tök közömbös velem, csak ritkán tudunk jól elbeszélgetni, kicsit egoista meg olyan "bunkón" viselkedik. Ütöget meg olyan szemtelenül viselkedik velem. Nem fáj meg semmi, csak olyan fura. Van neki is barátnője nyár óta. Állítólag nagyon szereti...

Sokszor mikor írok neki msn-en nem valami bőbeszédű. Válaszai: "aha, igen, persze, oké, nem, nem tudom, jaja"

Nem nyomulok egyáltalán szal azt sem lehet mondani, hogy annyira elriasztanám. Nem ad nagyon feltűnő "jeleket" felém, de én érzem hogy valami nagyon halványan vibrál köztünk. Sokszor mosolyog rm, odaül ahova én, mindig velem akar párba lenni mikor kettesével kell dolgozni órán...

Most ott a bökkenő h ugye én említettem h van barátom és neki is barátnője. Nagyon furán tudom érezni magam mikor a srác közelében vagyok. Késztetést érzek arra h odabújjak, de nem lehet mert van barátom.

A barátomat nem akarom elhagyni, mert szeretem és nem is dobnám el a biztosat egy bizonytalanért. Hogyan felejthetném el a srácot? Legalább legyen számomra közömbös... Örülnék neki, mert így csak szenvedek. Remélem értitek miket irogattam. Szívesen meghallgatom a tapasztalatokat. Mit gondoltok erről? Tanácsokat várok!