Huszonéves srácok! Ti is a külföldet választanátok?

Lassan négy hónapja leszünk együtt ő az első barátom, neki pedig az első normális hosszú kapcsolata. nyáron ki szeretne menni Ausztriába dolgozni, mert neki fontos hogy sokat keressen, szeretne majd a családjának mindent megadni. Házat építeni, jó autót venni stb. Korábban mikor kérdeztem tőle tényleg a munkát választaná helyettem és azt mondta a kettőt nem tudja összeegyeztetni. így is csak egy héten egyszer max kétszer találkozunk mert hétköznap sokáig dolgozik. Néha hétvégén ott alszok nála egy napokat, de nem igazán megyünk el kettesben ide-oda. Tudom, hogy ha elmenne ezek a találkozások még jobban csökkennének és már így is nehéz nekem kivárnom mikor találkozunk újra. Attól félek nem fogom bírni, hogy ő külföldön van és lehet haza se fogják engedni olyan gyakran. Nem akarom elveszíteni, de mi van ha nem fog működni. Tudom, hogy folyton hiányozna és lehet még jobban egyedül érezném magam. Ráadásul elég féltékeny típus vagyok, ő meg szeret flörtölgetni más lányokkal és ki tudja külföldön mi lenne. Ti otthagynátok a barátnőtöket és a munkát választanátok?