Lehet még közös jövőnk?

A párommal 7 éve találkoztunk először, szerelem volt első látásra, egyből megcsókoltuk egymást az első randin:)

Teltek múltak az évek, egyre jobban összecsiszolódtunk, és kezdtünk felnőni. Össze is költöztünk, de eleinte úgy voltunk, mint az egyetemisták, hétvégente hazamentünk szüleinkhez. Vettünk közösen egy kutyát is, aki úgymond a gyerekünkké vált.

3 évig voltunk együtt, mikor szakított, egyik pillanatról a másikra. Az ok az volt, hogy megismert egy másik lányt, akibe elmondása szerint beleszeretett, és vele szeretne lenni. Ez nagyon sokkolt, 2 hónapig nem tértem magamhoz. Eleinte nem nagyon keresett, de ahogy teltek a hetek, mindig többször írt nekem. A szakítás után 3 hónappal jött sms tőle, hogy beszélne szeretne velem. Rájött, hogy engem szeretett, hogy mióta szakított csak én jártam a fejében, és nem tud elfelejteni, pedig mással van, hiányzom neki. 1 hónapig gondolkoztam a dolgon, hogy megbocsássak-e neki, végül sok beszélgetés után újra együtt voltunk.

A kapcsolatunk ezután tökéletes volt, szépen alakultak a dolgaink, először egy bérelt házba költöztünk, majd saját lakásba. Párom (volt párom) alapvetően máshogy működik, mint az átlagos emberek. Úgymond művész ember, aki nem egy gyárban szeretne dolgozni. Idén januártól elkezdett dolgozni egy ,rendes' munkahelyen, ahol 8tól 4ig ott kellett lennie. Ez furcsa volt neki és szokatlan, mivel eddig tetoválóként maga osztotta be az idejét.

A munka és a stressz kikészítette, sokat sírt, nem érezte jól magát, munkatársaival sem jött ki valami jól.

Idén áprilisban egy munkás nap után hazajött, és szakított... Köpni-nyelni nem tudtam.

A konkrét okot nem tudta megmondani, csak azt hajtogatta, hogy nem biztos magában, nem tudja, hogy kell egy normális kapcsolatban viselkedni, mivel nem volt előtte egy családkép, szülei elváltak..Megijedt attól, hogy el kell köteleznie magát mellettem, pedig ezt sose mondtam neki.

Később kiderült, hogy új barátnője van, akivel egy helyen dolgozott..

Nem tudom, hogy ez az új kapcsolat mennyire komoly..Tudom, hogy ez nem olyan lényeges, de facebookon sem vállalja fel, hogy vele van, az én képeimet kedveli a lányét nem.

A szakítás óta többször találkoztunk, és nagyon jól éreztük magunkat egymás társaságában, folyamatosan dícsért és bókolt. Valahogy belül úgy érzem, hogy szeret, csak megijedt. Hiszen ő 26 éves én meg 25, gondolom érzi, hogy itt lenne az ideje annak, hogy mondjuk megkérje a kezem, és ez neki ijesztő még, nincs rá felkészülve.

Nem tudom mit tehetnék, én teljes szívemből szeretem, és már a legelején éreztem, hogy nekem ő az igazi, úgymond megtaláltam a másik felem. Mindkettőnknek elég furcsa és beteges a humorérzékünk, nagyon sokban hasonlítunk és kiegészítjük egymást, míg a másik lány teljesen más világ.

Mit tehetnék, hogy biztonságban érezze magát? Tudom, hogy magában kell eldöntenie és helyretennie a dolgokat..Remélem sikerül neki, és engem választ:)

Köszönöm, ha elolvasta:)