Hetek ota beteg vagyok, par nappal ezelott rosszabodott, a heten korhazba is kerultem. A baratom a hetvegere garazs pakolast tervezett, vasarnap pedig egy haver lannyal talalkozik ebedre. Jogosan esik rosszul?

Miért nem törődik veled ?

Ez elég gáz tőle.. próbáld vele megbeszélni, hogy jól esne ha törődne veled kicsit.

Na várjunk, azért.

Az én párom is volt, hogy tartósan ápolásra szorult.

Említette, hetek óta beteg vagy, ez az ő esetében is így volt.

Másfél hét állandó ápolás után már nekem is minden gondom volt, szükségem volt kikapcsolódásra... gondolj bele, ez neki is frusztráló helyzet lehet. Én ezért elmentem inni a barátaimmal... igaz, rosszul is éreztem magam, de legalább megnyugodtan, és másnap folyt.köv. az ápolás. Hála Istennek jól van azóta is, a tartós egészségkárosodását már megszoktuk (közúti baleset).

Kérdésem! Ha hetek óta beteg vagy, segít Neked a betegség kezdete óta? Ha igen, néha engeded kiengedje a gőzt? Belegondoltál az ő helyzetébe?

Mert, ha teszem azt, hetek óta odaadóan ápol Téged, akkor igenis és engedd el egy napra. Amennyiben hébe-hóba óv csak Téged, akkor valószínűleg lőttek a kapcsolatnak - bajban ki kell állni a másikért maradéktalanul ettől függetlenül!

Ez érthetetlen. Én is voltam már olyan beteg hogy kórházba kerültem napokra utána otthon voltam majd megint kórház az én barátom is szervezett magának programokat azokra az időkre, akkor még én sem tudtam hogy nagy baj lesz. De amint kiderült hogy nem engednek haza hanem befektetnek azonnal mert olyan bajom volt hogy sürgős műtét volt az indokolt akkor hívtam a barátomat és képes volt mindent eldobni munkahelyét otthagyta kb annyit tett hogy hazavitette magát a saját autójáért és a helyettesre bízta műszakot hogy vigye el. És közben is akármit tervezett programot, vagy épp a házunk egy részét újítottuk akkor, akkor is amint hazaszóltam hogy mégsem mehetek haza már dobott is el mindent és jött be hozzám. Még az anyagot sem használta el, így meg is kötött a kannába, de mondta hogy nem érdekli őt mert én fontosabb vagyok neki, az anyag pótolható, munka megvár, de a párja nem.

Én amikor meghallottam ezt a mondatot annyira örültem hogy elsírtam magam. Igaz hogy a barátom sokszor nem tett ilyet hogy miattam félbe hagy valamit, de a bajban azonnal ugrott bármi is volt.

A szomszédainknál hozzátok hasonló eset volt a válás oka, a férj letojta a feleségét, nem törődött vele, amikor hívta őt a felesége hogy kórházban van már 3 órája mert balesetet szenvedett és nagy nehezen utána eltudta érni a férje azt hitte csak hülyéskedik és nem ment be hozzá napokig. Pedig semmi olyan nem volt a háttérbe hogy gyanakodjon hogy félrelépne vagy valami, egyszerűen nem törődött vele inkább sörözgetett a haverjaival meg mulatott hogy pár napig nincs asszon. El is váltak.

Sajnálom hogy a párod ilyen, de magára vessen ha elveszít téged.

Hetes vagyok.

Nem is feltétlenül ápolásról beszéltem, maradjunk meg a "gondoskodásnál", a szellemi-mentális támogatást is ide lehet venni, sőt talán ez a legfontosabb.

Az utánam válaszoló is összefoglalta a lényeget: ha nagy a baj, azonnal ott kell lenni, és ennyi. Ehhez teszem hozzá, fenntartom továbbra is: azért 0-24 órás szolgálat túlzás - kell neki is feldogozza/kifújja, de itt ismerkszik meg az igazi hozzáállása. Ha rá se retyetyézik, vagy nem tudja kezelni a helyzetet, a későbbiekben sem fogja tudni!