Szerintetek mit kellene még tennem? Vagy már csak szivat?

5 hónapja van barátom. A szüleim elváltak és apámmal élek. Gondolom tudjátok milyenek a lányos apák...

Na szóval akkor rátérek a sztorira.

3 napot itt volt nálunk az egyik barátnőm aki messze lakik tőlem. Szerintem már ez is zavarta a barátom , pedig én felajánlottam neki , hogy simán talizhatunk a városban vagy el is jöhet hozzám attól még hogy nem vagyok egyedül. De ő rögtön mondta, hogy nem jön , ellesz ő otthon is. De közben tudtam, vagyis éreztem rajta hogy igazából szeretne talizni csak nem akarna zavarni stb.

Utána megbeszéltük hogy itt is aludhatna nálunk. Még előző nap megbeszéltük hogy ha itt aludna akkor kb 4-5 vagy 6 órási busszal jönne át ide.( ő is messzebb lakik de kb 20 perc)

Én az itt alvást lebeszéltem anyummal is , igaz ő nem velünk lakik. Aztán jött apám. Szerintem elég meggyőzően próbáltam érvelni hogy itt lehessen velem a barátom de a válasza csak annyi volt h nem... semmi indoklással. De ekkor már itt volt a barátom is a házunk környékén. Nem is szolt előtte , hogy akkor indul ide a busszal, pedig tudta hogy még apámmal tárgyalok. Ezután mondtam neki , hogy hát apámmal mi a helyzet. Ő meg "megsértődött" vagymi. Bocsánatot kértem tőle nem is egyszer. Nem rajtam múlott ez az egész hanem apámon. Anyumhoz is mehettünk volna , de ő nemakarta.. +Szerintem mielőtt ő elindult volna rákérdezhetett volna , hogy akkor tényleg jöhet e. Vagy szerintetek jogosan haragszik rám annyira , hogy még azóta nem is taliztunk? Szerinte átvertem.