Nem szeretem a barátnőm?

Átmenetileg barátnőmnek baromi sokat kell mostanában melóznia, minden nap hullaként esik haza, persze segítek ott ahol tudok. Viszem és megyek a kislányáért a suliba, tanulok vele, esti mesét olvasok, stb.

Mindegy, tegnap este olyan éjfél felé elkezdte mondogatni, hogy úgy enne bonbont. Persze nem volt otthon és én már lefeküdtem volna. Úgy voltam vele, hogy ezt igazán kibírja, mivel délután mentem el kislányával bringával boltba és akkor még nem kellett neki (csokis keksz volt otthon, de az nem volt jó).

Ma egész nap az volt a fejemben, hogy vigyek bonbont, ha már tegnap annyira megkívánta. Elugrok munka után a boltba, fél órát sorban állok egy doboz bonbonnal, gondoltam bisztos boldog lesz. Erre amikor hazaérek, visszaküldene, hogy hozzak chipset meg kólát. A bonbonnak is örült, de chipset meg kólát is szeretne. Teszem hozzá egy órával előtte beszéltünk telefonon és akkor még nem kért semmit.

Én meg nem vagyok hajlandó elugrani, mert én is hulla vagyok és most neheztel rám meg duzzog. Szerintetek? Nagyon-nagyon szeretem, de azért ne nézzen madárnak. Ti hogy lennétek ezzel? (fáradtságon kívül semmi baja egyébként)