Jogosan mondta ezt a párom barátja a szilveszterre vonatkozólag?

A párom barátja (ő a fiú, éns a lány) a mai nap felhívta a barátom, hogy töltse vele és két másik jóbaráttal egy másik városban a szilveszter [egyikőjüknek sincs ott dolga, csak szerintük a mi városunk "sz@r" és az a másik város a jó/jobb (kb. 120 km-rel arrébb van)]. Mikor a barátom azt válaszolta erre, hogy ő velem akar lenni, erre az volt a kedves barát válasza, hogy igazán velük szilveszterezhetne, ha már velem olyan sok időt tölt év közben, velük meg alig van. Ezzel nem is lenne baj, ha a körülmények mások lennének. Ugyanis az van, hogy mind a 4-en egy városban laknak, de a 3 jóbarát mégse hívják a barátomat olyan hű de sokszor hogy találkozzanak. Ráadásul ha hívják, akkor se úgy hogy "akkor szerdán x-kor találkozunk itt", hanem egyszer csak csörög a telefon hogy egy óra múlva ezen a szórakozóhelyen lesznek és menjen ő is. A barátom kezdetben eljárt így is, de nekem ez mindig rosszul esett, mert ezek az alkalmak úgy néztek ki, hogy már le volt fixálva ELŐRE a mi közös programunk, és úgy "kellett" elmennie a barátaihoz, mert ők nem szólnak előre. Végül megbeszéltem vele a dolgot, elmondtam az én álláspontomat, hogy nekem az rosszul esik, ha akkor megy el mikor velem lenne programja, és képzelje bele magát a helyembe. Belegondolt a dolgokba, és megegyeztünk, hogy ha nincs vészhelyzet/nem jön közbe valami fontos dolog, akkor a megbeszélthez tartjuk magunkat, megtiszteljük a másikat azzal hogy megtartjuk a szavunk, mert mindkettőnknek rosszul esne ha lefixáljuk de előtte fél órával/közben mondanánk le. Én nem vagyok az a nagyon spontán ember, ezért is esne olyan rosszul ha csak úgy lelépne (már nem megy így el), és ezt ő is megérti. Szóval ezek a barátok nem foglalkoztak vele annyit év közben, hogy "eleget" találkozzanak, és most erre a kevés találkára hivatkozva akarják, hogy a barátom velük legyen, holott már megint megbeszéltük, hogy együtt töltjük az estét.

Szerintetek kinek van igaza? Én nem érzem jogosnak ezt az "okot" hogy azért menjen velük mert év közben keveset voltak együtt, holott az nem az én hibám volt. Igaz hogy sok időt töltünk együtt, de ők is tudnának akkor találkozni mikor én nem tudok a barátommal/nincs megbeszélve semmi. Én próbálok alkalmazkodni hozzájuk, sokszor mondtam a barátomnak is, hogy menjen el a barátaival találkozni, ne hanyagolja el őket mert fontosak a barátok, de úgy menjen ha nincs lefixálva velem semmi, és ő ezt el is fogadta, csak a barátai nem. Mióta mérgesek voltak rám párszor a barátai azért mert nekem rosszul esett hogy a megbeszélt probramunkat hagyta ott "csak azért" mert ők "füttyentettek" neki, már annyira nem "támogatom" a közös időtöltésüket, de sose mondtam a barátomnak hogy ne menjen, csak már nem mondom neki hogy menjnen. Bezzeg, mikor a barátom hagyta ott őket egyetlen egyszer! miattam, akkor meg tiszta idegek voltak..