Bizonytalan vagyok. Vélemények? Tapasztalatok? Bővebben lent

Majdnem négy éve járok egy sráccal, akit nagyon szeretek. Már egy éve jegyesek is vagyunk. Az egyetem elvégzése után tervezünk összeházasodni. (1-2 év) Viszont az elmúlt időben sokminden megijesztett vele kapcsolatban. Ő teljesen rendben van, nagyon jó ember, de a családi körülményei... A dédanyja megőrült, a nagyanyja is és az anyukája is elég labilis, ráadásul ő egy elmeotthonban dolgozik ápolónőként, ami szintén nagyon megterheli. Az apuka a vőlegényem születése óta külföldön dolgozik, így vőlegényemnek (nevezzük Z-nek) nem nagyon van kialakult apa-képe. Mint kiderült a felmenők között minden férfi megcsalta és/vagy bántalmazta a feleségét (köztük Z apja is). Z. apja és nagyapja is alkoholista volt, bár már ebből kigyógyultak. Z. testvére megszállottan lottózik, iszik és dohányzik, soha nem elég neki a szülőktől kapott pénz, szakközépiskolában többedjére ismétli ugyanazt az osztályt. Ők vidéken laknak, én Budapesten, és itt is szeretnék majd élni, ami ellen Z-nek nincs kifogása. A kérdésem az lenne: ha már előre látom, hogy nem tudom majd a családját segíteni, vagy nem tudok olyan támasz lenni, mint amilyennek kellene majd lennem, akkor úgy a tisztességes, ha szakítok vele? Elképzelhetőnek tartom, hogy a kapcsolatunkat megmérgezze ez az egész, hiszen már most is az anyuka furcsán van velem (a legjobb barátnőjének hisz és duzzog, ha nem mondom el neki a "titkaimat")... De szabad valakivel csak a családja miatt szakítani? Ugyanakkor félek, hogyha a házasságunkban valami gond lenne, akkor ő is az italhoz nyúlna, vagy az anyjához szaladna... Z-vel sokat beszéltem erről, de elég bizonytalan vagyok. Ti mit tennétek egy hasonló helyzetben?