Miért van az hogy akit tudnánk szeretni és leélni vele az éeltünket az olyan messzire van? (az ország másik részében)

A 16. században még az egész világon csak egy város volt, Franciaországban, és mindenki megtalálhatta a kedvére valót nagyobb utazás nélkül. Viszont az akkori új irányzat képviselői - a hugenották - egy szokatlanul esős napon összeültek és kitervelték, hogy alapítanak egy másik várost úgy 50 km-re az egyetlen létező várostól, és ott építettek villákat, kisboltokat és egy kecses olajfinomítót is(amit viszont még nem tudtak használni mert akkoriban nem létezett az ehhez szükséges kőolajtermelés).

Mindenki csodálta a művüket, a hugenották elindítottak egy rendhagyó folyamatot, minden ember el akart költözni az anyavárosból új városkát alapítani, aminek mindenki a csodájára jár majd. Végül az egész Föld benépesült így, és mára már természetes a szétterítettség, megszokottak a nagy távolságok, a nemzetközi vonatok.

A tudósok, történészek véleménye megoszlik a témában, van aki szerint tragikus következményekkel járt (figyelembe véve az így kialakult távolságokat), van aki szerint pedig jó hatással volt az emberiségre különböző rendellenességek (mint pl a lúdtalp) visszaszorulása miatt.