Szerintetek sincs értelme tovább folytatni? Hogyan zárjam le? Minden házasság ilyen bonyolult?

6 éve vagyunk együtt a pàrommal, van egy 3 éves gyerekünk és most vàrjuk a màsodikat. Mindig is voltak hullàmvölgyek a kapcsolatunkban, de ennyire rossz talàn soha nem volt,mint az utóbbi pàr hónapban. Màr nem tudom megérteni, kezelni a férjem hangulatingadozàsait

Ujabban folyamatosan veszekedünk. Ő egy nagyon önbizalomhiànyos személy, ezt mostanig tudtuk kezelni, de az utóbbi időben màr odàig fajult a helyzet, hogy az én önbizalmamat is kikezdte, csúnya szavakkal illetett, fejemhez vàgta, hogy egész nap semmit nem csinàlok, milyen könnyű nekem, bezzeg neki, neki dolgozni kell. Az év elejétől meg van őrülve, màr nem értem mit miért csinàl, neki senki és semmi nem jó, mindenkiben csak a hibàt làtja (bennem, a gyerekében, a szüleiben), mindenkivel csak veszekszik. Gondolom magàval van baja, ezt megprobàltam elmondani neki egy pàrszor, de nem lehet racionàlisan beszélni vele. Én is tévedtem, hisz ezt az egész helyzetet úgy próbàltam kezelni, h.összetörtem, sírtam, gyengének làtott, még többet megadtam neki, ezt ki is hasznàlta, még jobban megalàzott, még durvàbbak lettek a veszekedéseink. Tudom, hogy itt bukott el sok minden, de soha nem voltam egy érzelmileg erős személy, anyàmmal ellentétben, aki szerint apàm ugyanilyen volt, de ő " betörte" azzal hogy ő nem mutatkozott gyengének apàm előtt. Persze a dràga férjem ezt azonnal észrevette a csalàdban, rendszeresen meg is kapom tőle, hogy én ne akarjak uralkodni felette, mint anyàm apàm felett. Persze ez nem is volt soha szàndékom, ezért a màsik végletbe estem, túl sok mindent hagytam rà. Szerintetek van értelme még folytatni? Beszélni nem lehet vele, teljesen elzàrkozik, inkàbb duzzog és folytatja a kisded érzelmi jàtékait. Arra gondoltam, h. ha megszületik a baba,ultimàtumot kap. Remélem lesz elég lelki erőm, hisz elég kiszolgàltatott helyzetben vagyok (szülők, rokonok messze laknak, baràtok lemorzsolódtak). A tegnapi veszekedésünk óta úgy érzem betelt a pohàr (megkérdezésem nélkül bólintott rà egy hétvégi 2 napos külföldi munkàra, úgy hogy tudja, h. nincs sok hàtra a szülésig, az elsővel is csak 36 hetet bírtam, segítségem meg csak a jövő héttől lesz.Mikor szòvà tettem - talàn tőlem szokatlan módon erélyesebben, ebből akkora veszekedést csapott, hogy évek óta nem vesztünk így össze).