Távkapcsolatban élők, ti hogyan birjátok? Irjatok kérlek történeteket

2 és fél éve vagyunk távkapcsiban, táv 200 km, hamarosan összeköltözünk, de már nagyon elegünk van a távolságból.

Elején nehéz volt, most meg már azért nehéz, mert a táv miatt azért mind a ketten frusztráltak vagyunk.

Eddig suliba jártam, és most munkát keresek, és amint minden meg lesz, összeköltözhetünk.

Heti egyszer a két város között tali pár órára, és amikor mind a kettőnknek jó, akkor egymásnál pár napot.

A kapcsolatot egyébként neten tartjuk.

Szeretjük egymást, de már össze akarunk költözni.

Mi most ho vegen leszunk 3,5 eve egyutt.

Honfoglalon ismerkedtunk meg es ereztem a jatek kozben,hogy nekem errol a ferfirol tobbet Kell tudnom. 15 eves voltam o meg 17,5, keresemre es kozos megallapodas miatt meg mert igazi ferfi nem eroltette a szexet es ket evig vartunk vele (nem bantuk meg) Egymas tokeletes ellentetei vagyunk, o Informatikus es muvesz lelek vagyok De a fontos dolgokban egyetertunk. O szamomra az elso es en is neki. 3000kmre elunk egymastol es felevente talalkozunk egy honap meg 10 nap kozotti idotartamokra. Husegesek vagyunk es nagyon szeretjuk egymast. Jovo szeptemberben koltozunk ossze. Minden nap skypeolunk es amikor tudunk irunk facebookon. Nem egyszeru foleg mikor nincs Jo passzban az ember De nem vitatkozunk meg egyszer sem. Ugy birjuk ki,hogy szeretjuk es szivatjuk egymast De a csipkelodestol elteroen oszintek vagyunk a masikhoz. :)

18/L 21 /F

Nálunk annyira nem vészes a távkapcsolat, mert nem is annyira táv. 80 km-re lakunk egymástól, mi egyetemen ismerkedtünk meg, évekig jóbarátok voltunk, majd összejöttünk. Most kezdünk dolgozni mindketten, a barátom kb. 50 km-re dolgozik tőlünk, ezért hétköznap egyszer, mikor hamarabb végez, akkor jön délutánra. Egyébként meg hétvégente vagyunk együtt, illetve, ha szünet van (tanárok vagyunk).

Lassan 2 és fél éve együtt, 27/F és 25/N