Ha valaki nem találja a helyét az életben, nem képes megnyerni másokat, annak annyi?

Ez a kérdés erősen foglalkoztat, ugyanis nagyon elkeserítő a helyzetem. Rendre azt veszem észre, hogy nem vagyok másokkal egy nevezőn, nem értik a gondolkodásmódomat, a humoromat, az egész társadalmi életből kimaradok emiatt. Afféle kívülálló vagyok. Én sem értettem sosem másokat, mintha külön nyelvet beszélnénk. Szóval magányos vagyok, ahogyan az meg van írva.

Kiutat nem látok. A hagyományos zöldségek (gyúrás, ruhák, stb...) haszontalanok, mert nem erről van szó. A társaságba járás meg azért nem megy, mert nem is fogadnak el, vagyis teljesen mindegy, hogy ott vagyok-e valahol vagy sem. Nagyjából a langyos víz kategória vagyok.

Ezek után van értelme párkapcsolatról álmodni vagy felejtsem el?