Volt már valaki hasonló helyzetben? Véleményeket, tapasztalatokat, tanácsokat kérnék.

Sztori: 25 éves, egyetemista srác vagyok. Volt egy komoly (már együtt is éltünk a barátnőmmel) kapcsolatom aminek 1 éve lett vége. Udvarolt neki egy másik fiú hónapokon keresztül, akiért végül el is hagyott. Nehezen, de sikerült ezt feldolgoznom, elfogadnom és beláttam a saját hibáim: nem törődtem vele eleget, mert az egyetem és a tanulás volt az első, őt pedig egy teljesen biztos pontnak tekintettem az életemben.

Azokban a hónapokban, amikor megtudtam hogy bejött a képbe egy másik srác (akiért szemmel láthatóan a barátnőm is odavolt) és az egyetem miatti nyomás alatt elég sokat ittam, ami nyilván olaj volt a tűzre és előrébb hozta a szakítást. (Ez volt az amitől el tudtam lazulni és nem rástresszelni a magánéleti és a tanulmányi gondokra.)

Azóta több rendes lánnyal megismerkedtem, voltak kalandok és volt köztük akivel néhány hónapig is együtt voltam, de nem tudtam senkit igazán megszeretni, mindig eszembe jutottak a párkapcsolattal járó problémák és az hogy mekkorát lehet csalódni. Azonban boldognak ebben a helyzetben nem mondanám magam, ugyan annyit nem nyúlok alkoholhoz mint akkor, de még mindig többet mint amennyi (szerintem) elfogadható lenne és a nőkkel való ismerkedés, megnyílás egyre nehezebben megy az utóbbi 1-2 hónapban.

Aki élt át hasonlót már hasonlót (kortól függetlenül) érdekelne mik a tapasztalatai és szívesen fogadnék tanácsokat, hogy miként lehet ezen a helyzeten túljutni? Akik nem voltak ilyen helyzetben, is érdekelne a véleménye.