Mit tanácsoltok, ami nem szakítás?

A gondom nekem ezzel az, hogy eddig elb.szta az idejét, semmit sem tanult. Jöttem én az életébe, látta milyen informatikusnak lenni, milyen életformát igényel. Előttem is érdekelte az infó, de úgy tervezte, hogy letesz egy okj-s képzést, és elmegy valahova minimálbérre.

Én egy elég rangos cégnél dolgozom, látom, hogy ide milyen elvárások vannak, én tovább akarok tanulni mesterképzésre, doktorálni, stb. Elmondása szerint mostmár ő is ezt akarja, és látom, tudom, hogy emelt nélkül nem lenne meg neki az alap egyetemi felvétel.

Úgy tervezi, hogy majd hozzám költözik (jelenleg pár hónapja távkapcsolat lett, 180 km van köztünk), első évben dolgozik, és utána megy el az egyetemre. 2017ben még húzósabb lesz a felvételi eljárás, szükséges az emelt szint. Ide hozzánk jó angol kell, azt sem gyakorolja, de a jelenlegi fizumból nem tudok eltartani két embert, szóval ha ideköltözik, akkor muszáj munkát vállalnia.

Nekem csak ennyiben számít. Mert én szeretném, ha hozzám költözne, ő is folyton erről beszél, de ahhoz, hogy ez megvalósuljon, nem látom benne az ambíciót. Milliószor elmondtam neki, hogy minek mi a következménye, mihez mi kell, és hogy segítek is. De nem...

Nem akarom zrikálni, meg nógatni, de így nem fog sikerülni az érettségi. Az a pár hónap, ami hátravan el fog repülni, főleg hogy nemcsak programozást nem gyakorol, de még az excel-access feladatokat sem nézte át, nem tudná megoldani. A szóbeliről és a többi érettségi tárgyról már ne is beszéljünk. A többi érettségi tárgyból annyi az előnye, hogy ott normális tanárok vannak, akik segítik a diákokat, de az infónál próbálja visszahúzni őket a tanár. (személyesen ismerem őket)

#4: mérlegeltem mielőtt összejöttünk, az előző barátaim 18 éves, és idősebb énjét alapul véve. Nem sokat változtak, személyiségre. Ők 18 évesen is céltudatosak voltak, és tettek azért, hogy most ott legyenek, ahol jelenleg vannak.

Szóval nem a kor a gond, nem hiszem, hogy 25 évesen is másabb lenne.

Nem céltudatost kerestem. Hogy mondjam...

Számomra a legfontosabbak egy pasiban, hogy tudjon szeretni, hűséges legyen, és értsük meg egymást. Ezek benne megvannak, egy húron pendülünk egyébként, mindenben egyforma az elképzelésünk. Még a jövőnket illetően is, a különbség annyi, hogy én törtetek érte, ő meg csak elvan a vízben.

Tesz érte, mármint... jobban tanul, mind eddig tanult, de ez így utolsó évben nagyon kevés. Nagyon elszúrta, és attól félek, hogy így bukta az, amit betervezett jövőre. (leérettségizik, munkát kap, hozzám költözik, majd tovább tanul)...

A céltudatosság annyiban zavar, hogy képtelen megvédeni magát, inkább tűr. Anyum és apum is ilyen volt, sodródtak, és bár nagyon imádom őket, az én temperamentumom teljesen más.

Ő fél szólni a tanárnak, és gyakorolni az érettségire, én meg nem szólhatok bele, hisz már nincs kapcsolatom az ottani résszel, neki kell megoldani. De ő erre képtelen. A szülei pedig nem foglalkoznak vele.

Én nem is papírhalmozás miatt csinálom, csak találtam olyan területet, ami kapcsolódik a programozáshoz, de mégsem az, és érdekel is, mert még semmit nem tudok róla mélyebben. És itt gondoltam jó ötletnek elkezdeni. Doktorin is olyan területet találtam (nanotechnológia) ami igazán érdekel, és akár több lábon állásnak, vagy akár hobbinak is tökéletes.

Nem a személyiségével van gondom, mert akkor össze sem jöttem volna vele. Csak ez az egy tulajdonsága tud őrületbe kergetni. Mert felfogja ő, és őt is idegesíti, de mikor odakerül, akkor inkább hallgat, és nem áll ki magáért.

Ezért nagyon úgy néz ki, hogy csak én aggódom azért, hogy az, amit ő eltervezett, sikerül-e ... Ő váltig állítja, hogy sikerül, de én nem vagyok annyira biztos.

Nem tudom, hogy mennyire nehéz az emelt infó, én nem csináltam, hála a szintén csodálatos képességű infó tanáromnak. És én senki mástól nem tudtam segítséget kérni. De akkor még nem is volt kötelező. Most, hogy szigorítják a felvételi szabályokat, ha jövőre nem felvételizik, csak mondjuk 2017ben, akkor már kelleni fog egy emelt szint.

Ő pedig előbb be akar illeszkedni a munkahelyre, és utána tovább tanulni. Én mindenben támogatom, de azt tudom, hogy én képtelen vagyok 2 embert eltartani 1 keresetből.