Mikor adjuk fel a kapcsolatot annak ellenére, hogy szeretjük egymást?

Az ultimátumtól is függ azért. Ha olyasmi dolog, hogy nem akarsz lefeküdni vele még, akkor nem szeret, csak le akar fektetni, és ezzel zsarol.

Ha valami olyan dolog amin már nagyon régóta nem tudtok megegyezni, akkor benne lehet a pakliban, hogy annak ellenére, hogy szeret szakítás lesz a vége. Sajnos vannak ilyen dolgok.

Ez ilyen tipikus "nesze semmi, fogd meg jól"-kérdés... :)

Elméletben igen, simán lehetséges, hogy akkor is szakít, ha szeret, de hogy ez rátok is vonatkozik-e, arról lövésem sincs... ez az ultimátumosdi pl. egyáltalán nem őszinte szeretetre utal, az meg, hogy azért szakít, mert nem teszed amit mond, hát... no komment. Nehezen tudok olyan szituációt elképzelni, ahol ez "jogos" lenne...

Én akkor adtam fel, amikor sokadik megbeszélésre sem sikerült fontos dolgokban megegyeznünk, amikor már csak szenvedést és fájdalmat okozott ez a kapcsolat, boldogságot pedig csak elvétve. De feladnám több dolog miatt isd, ugyanis önmagában a szerelem még nem elég egy normálisan működő párkapcsolathoz.

A te sztoridban az, hogy mi volt az ultimátum tárgya, igen fontos tényező, mert ennyiből nem lehet megállapítani, valóban olyan dologról van-e szó, ami a másikban ezt joggal kiválthatja, vagy egy önző kérésről van szó, amely esetben nem lennék annyira biztos abban, hogy szeret az illető, hiába mondja.. Ha gondolod, megírhatod privátban, hátha tudok épkézláb tanáccsal szolgálni, de nem muszáj természetesen.

Már "most" zsarol (mert ez, az), és nem tartja tiszteletben a Te véleményed/érzésed/meglátásod...

Ha, ezért szakít veled, szted vesztettél vmit?...

Most derüljön ki, ki is ő és hogy áll hozzád, mint később, amikor már hozzámentél.

Nem zárja ki a kettő egymást. Tapasztalat.

Pár éve mi is úgy szakítottunk az exemmel, hogy még szerettük egymást, de voltak dolgok amit már nem bírtunk lelkileg elviselni, még ha irtó nehéz is volt, de utólag vissza gondolva jó döntést hoztunk, különben oda jutottunk volna, hogy meggyűlöljük egymást.