Miről beszélünk?

Szerintem az őszinteség és bizalom nem azt jelenti, hogy az embernek ne lehetne privát szférája, hanem pont azt, hogy a párom bízzon bennem annyira, hogy elmondom neki mindazt, ami ő érinti.

Ugyanakkor voltam már olyan helyzetben, hogy magamban kellett feldolgozni dolgokat, azért nem osztottam meg vele, mert ha a vívódásaimmal szembesült volna, az egészen biztosan kapcsolatromboló lett volna, ezért inkább utólag mondtam el, amikor már letisztult bennem.

Nálunk folyton előadta a hős szerelmes nőt. Még akkor is mikor a hátam mögött megcsalt.

Meg én miért nem mondogatom hogy így szeretlek úgy szeretlek , mint ahogy ő mondja nekem...

Igen! Igazad van , miről beszélünk???

Nem érdemes ilyen emberrel együtt maradni!

Nézd, az szerintem teljesen alap egy kapcsolatban az őszinteség és a bizalom, de ha csak az egyik fél részéről működik (vagy egyik fél részéről sem), akkor megette a fene az egészet. Szerintem mindenki megérdemli a tiszta lapot az elején, egészen addig, amíg el nem játssza a bizalmat, ha viszont megteszi, akkor ez egyértelműen a kapcsolat végét jelenti, legalábbis számomra, nincs az a szerelem, ami megindokolná, hogy olyan emberrel együtt maradjak, akiben nem tudok bízni.

Nem, nem fér bele a sumákolás, titokban találkozgatás, hazudozás - ugyanúgy, ahogy nem fér bele egy normális kapcsolatba az ellenőrizgetés, féltékenykedés, a másik üzeneteinek olvasgatása sem például. Ahol ilyenekre szükség van, annak semmi értelme.

Ha valaki konkrét okot ad a féltékenységre és megbízhatatlanul viselkedik, akkor pedig minek vagy vele? Nem kell kínoznod magad egy ilyen szar kapcsolatban, szóval ahelyett, hogy ide írnál ki róla kérdést, inkább le kéne zárnod.