Mit tegyek, ha a vőlegényemmel semmilyen problémát nem lehet megbeszélni?

Gondolom nem most kezdődött.

Kapcsolat függő vagy? Vagy hogyan tudsz vele igy lenni?

Mi tart össze benneteket?

Milyen házasságotok lesz?

A hazasságban nem minden nap napsütés. Vannak viharfelhők is. Hogy fogjátok megoldani a provlémákat? Vagy felbontod az eljegyzést és tovább lépsz. Keresel olyan férfit aki társnak fog tekinteni, egyenrangu partnernek.

Vagy -és akkor nem kell megoldás- elfogadod a dominanciáját. Megfelel a "kuss!", "helyedre!" szerep.

Ha ez így marad, úgy is szétmentek. Ha ennyire nem hajlandó kompromisszumra ne nagyon menj hozzá. Én sem vennék el olyat aki ezt tolja.

30/f

Igaza van a #2-nek. A kommunikáció igen fontos egy kapcsolatban. Ha az nem működik, akkor az a kapcsolat rovására megy. Hiába jó a többi része. Így nagyon gyorsan hanyatlani fog minden. Próbálj vele erről beszélni, miért reagál így. Mond el, hogy nem támadni szeretnéd hanem megoldást találni dolgokra közösen. Hisz a társad, és a tervek szerint a jövőben is az lesz. De így hogy nem tudtok egymással beszélni, nem lehet közös jövőt építeni. Ha akkor is behisztizik, akkor ajtót kell neki mutatni. Még az is lehet, hogy utána elgondolkodik rajta, és változtat.

De így nem érdemes folytatni ezt a kapcsolatot, mert hiába szereted, csak tele lesztel vitákkal meg megildatlan problémákkal.

#3, el nem tudom képzelni, hogy mit takar a "minden más tér", ahol jó a kapcsolatotok.

A párkapcsolat, meg főleg a család, meg még "főlegebb" ha gyerek is van alapvetően abból áll, hogy közösen megoldotok problémákat, amik szembejönnek.

No, ez megbeszélés nélkül nem nem nagyon elképzelhető.

Ugyanez volt a problémám az exbarátommal. Fél év együttlakás során, amikor adódott 1-2 probléma (anyagi, lelki, bármi) jöttem rá, hogy vele nem lehet problémákról beszélni. Mindig azonnal ideges lett, felemelte a hangját, visszatámadott. Pedig nem kiabálva, hisztizve akartam róla beszélni, teljesen nyugodtan, higgadtan álltam minden adódó bajhoz.

Egy idő után már emiatt nem mertem neki elmondani a bennem zajló dolgokat, akár vele kapcsolatosak voltak, akár nem. Ez vezetett a szakításhoz, amit 3 napja léptem meg. Most még nehéz, mert ő volt a mindenem, vele töltöttem minden időm és nagyon fura. Magamat is hibáztatom, őt is, de tudom, hogy nem működött volna hisz próbálkoztam sokat.

Egyetlen megoldást látok erre: ne vegyétek halálosan komolyra a kapcsolatot. Nem kell hivatalossá tenni, ha ennyire zűrzavaros. Viszont ha vannak benne jó részek, és még kötődtök egymáshoz kár lenne mindent veszni hagyni...

23/N