Mit tegyek, ha mást szeretek, de nem lehetek vele?

Sajnos nincs kihez fordulnom ezzel a problémával kapcsolatban, mert próbálkoztam másokkal is beszélni róla, de sajnos senki sem ért meg.:(

Nos 4.5 éve vagyunk együtt párommal, akivel sok jót és rossz dolgot is megéltünk. Az évek alatt rengeteget veszekedtünk, ő nem egyszerű eset, gyakran féltékeny ok nélkül, többször ha épp olyan kedve van akkor csúnyán, bunkón beszél velem vagy viselkedik, volt rá példa hogy szinte megalázott, kellemetlen helyzetbe hozott mások előtt illetve bántott is, amit én részben kiprovokáltam, mert én sem vagyok higgadt természet ezt belátom. Ezek ellenére tudom, hogy ő nagyon szeret. Gyerekkori szerelme is vagyok, 22 éves én 24. Nem számít a kor, de sajnos ez is meglátszik a felfogáson.

Tavaly előtt megkérte a kezem és gyereket is szeretne tőlem nagyon, nekem is minden álmom hogy végre anya lehessek, hisz nincs semmi akadálya, anyagi téren sem. Kivéve hogy lassan 1 éve nem akar összejönni.:( Fiatalok vagyunk még nem sürget a dolog, de nagyon elszomorít.

Az elmúlt pár hónapba történt, hogy az egyik "barátnőm" kikezdett vele, undorító módon jött hozzám mint barátnő közben a pasimmal is akart lenni. Ebből én naív nem sokat vettem észre, csak már visszagondolva. Az egyik nap kezdtem gyanakodni párom telefonjába belenéztem, ahol a csajjal elég intim dolgokról is beszélgettek. A csaj azon volt, hogy szétválasszon minket. Párom pedig mint férfi lettére, hagyta a dolgot sőt még adta is alá a lovat. Élvezte a helyzetet, nem elég hogy megcsalt (hisz ez már ez is szerintem annak számít) hanem még hagyta is hogy ilyen barátnőbe bízzak, ahelyett hogy szolt volna.

Csajtól megszabadultam, ilyen barátra nincs szükség, még volt képe azt mondani nekem hogy csak hülyéskedtek.

Én haza költöztem szüleimhez, hogy nekem kell egy kis szünet. Előjöttek azok a dolgok is, amiket én évek alatt eltűrtem, elnéztem, mindazért mert én így is szeretem, pedig nagyon sokszor megbántott.

Párom nem hagyta annyiba, bocsánatot kért, kimagyarázta, majd szinte könyörgött, hogy bocsássak meg neki, megbánta és jóvá teszi. Én szokásomhoz hívem ezt is elnéztem neki...

Viszont ez idő alatt, az exem felbukkant vagyis nem egészen ex, mert nem jártunk soha, de elég közel kerültünk anno. Akkor a barátnőjét velem csalta. Én butaságot csináltam, mert elkezdtünk beszélgetni, majd találkoztunk is ahol csók is volt. Nagyon szégyelltem magam, mert én ilyet soha nem csináltam. De annyira jól esett, én soha nem éreztem ilyen érzést mint vele. Szerelmet vallott többször nekem, láttam is rajta, hogy nem hazudik.(4.5 év alatt többször keresett csak én mindig leráztam) Mondta, hogy ő azóta is várt rám, hogy mi együtt lehessünk. Én mindig is szerettem volna vele összejönni, de sajnos anno ő nagyon megbántott, mert ígérte, hogy ott hagyja a barátnőjét, de még sem tette meg. Utána nem sokkal jöttem össze a mostani párommal.

Kibékültünk barátommal, de én tovább folytattam a beszélgetést a pasival találkozó több nem volt, hisz ő Németországba él. Közben én rájöttem arra, hogy nem szeretem a páromat, leginkább a szeretet és a megszokás ami erősebb lett.

Végül én elmondtam neki mindent. Amitől ő nagyon kikészült, hányt sírt az idegtől, nem akar elveszíteni, olyanokat mondott, hogy megöli akkor magát. (ezt már máskor is hangoztatta)

Rossz volt így látni, de megígérte, hogy megtesz mindent, hogy újra szeressem és boldoggá fog tenni csak ne hagyjam el. Vele maradtam, a pasinak is megmondtam, hogy hagyjuk egymást, szintén hasonlóképpen reagált. Úgy járt, mint anno én, de én ezt nem azért csináltam. Továbbra is várni fog rám ezt mondta és hogy majd idővel rájövök és vele leszek úgy is.

Közben kiderült az is, hogy a párom is csókolózott a csajjal. Nem tudom, hogy valóban így volt, vagy csak azért mondja, hogy ne legyen lelkiismeret furdalásom annyira.

Próbáltam a családommal is beszélni erről, de ők teljesen kiakadtak, hogy lennék képes egy számukra vadidegen pasival csak úgy elmenni ilyen messzire, ők nem bíznak benne, kitudja mit csinál velem messzi országba. Ezen felháborodtam nagyon, hiába mondom ez nem így van én ebbe biztos vagyok, én ismerem, ők láthatatlanba ítélkeznek. Ő 27 éves teljesen más mint a párom, teljesen az ellentettje, más felfogású, komolyabb mondhatni ő olyan pasi, mint az álmaim férfija, biztos vagyok benne, hogy jó lenne minden vele.

Családom nagyon szereti a páromat. De most mit gondoltok legyek együtt valakivel azért mert mások ezt akarják, meg sajnálatból, mert féltem nehogy hülyeséget csináljon? Nehéz megválni tőle, ő nem fogja fel, de én ennek értelmét nem látom, ha közbe meg másra vágyom. :(

Annyira rossz. :(

Mind a kettőnk részéről a bizalom így most már 0-án van, de tisztalappal neki tudunk vágni és folytatnám vele, bízva abba, hogy jó lesz minden, de nem egyszerű, ha másra gondolok. Próbáljam őt elfelejteni?