Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit csináljak, hogy ne menjen tönkre a kapcsolatom amiatt, hogy sokáig antiszociális voltam, és nem tudok sok helyzetet kezelni?
Sziasztok!
24 éves nő vagyok. Van egy csodálatos párom, akivel nagyon szeretjük egymást, összeillünk, és általában véve jó a kapcsolatunk, viszont sokszor előfordul, hogy rosszul reagálok valamire.. Magamba zárkózok mikor azt várná, hogy elmondjam mi bánt, és marhaságokat beszélek, mikor hallgatnom kéne.
Ennek az az oka, hogy kiskoromtól az egyetemig annyi emberi kapcsolatom volt, hogy néha megvertek és piszkáltak... Illetve egyszer majdnem megbíztam egy srácban, aki ezzel visszaélve zaklatott szexuálisan. A szüleimmel is lényegében ennyi kapcsolatom volt, ha rossz jegyet vittem haza, akkor kaptam egy pofont, és ennyi.
Ezek miatt nem vagyok tisztában az emberi kapcsolatokkal, hogy milyen szituációban hogyan kell reagálni, pl mikor a párom nagymamája elhunyt, egyszerűen nem tudtam mit mondani, csak álltam bambán. Vigasztalni egyáltalán nem tudok, ha a páromnak rossz kedve van, vagy szomorú, akkor csak feszengek, nem tudom, mit kellene mondanom. Ha problémám van, valami bánt, arról képtelen vagyok beszélni, mert arra neveltek, hogy a kutyát nem érdekli, hogy mi bajom van (ezt konkrétan ki is mondták a szüleim, és mindig próbálták elérni, hogy tartsam meg magamnak az ilyesmit), szóval előfordul többször is, hogy sírok, de hiába kérdezgeti a párom hogy mi baj, és hiába akarom megbeszélni vele, nem megy, fogalmam sincs, hogy egyáltalán ezeket hogyan kell megfogalmazni, elmondani. Segítséget nem tudok elfogadni, még a legkisebbet se, kérni pedig pláne.
Röviden a szociális készségem 0, és tudom, hogy ezzel sokszor megbántom és elszomorítom a páromat. Nem akarom őt elveszíteni! Nem tudom, így leírva ez mennyire tűnik komoly gondnak, de számomra/számunkra az.
Mit tehetnék, hogy változni tudjak, hogy tudjam, mikor mit kell mondanom, csinálnom?
Nagyon megköszönném, ha valaki tudna tanácsot adni, el vagyok keseredve.
válasza:Döntést kell hoznod: akarsz változtatni, vagy sem? Ha igen, akkor menni fog.
Megsúgom neked, hogy egy bizonyos értelemben én is antiszociális voltam, mert volt időszak az életemben amikor nagyon nem tudtam ismerkedni a lányokkal, még csak megszólítani sem tudtam őket.
De eldöntöttem, hogy ezen változtatok. Nekem sikerült, szerintem ha te elszánod magad, akkor neked is sikerülhet.
És neked még könnyebb is lehet, mert csajként elvileg nagyobb beleérző készségednek kellene lennie. Kérdezd meg az emberektől hogy vannak, hallgasd őket, végig, mondd el a véleményed... nem olyan nagy dolog ez. Ha más kérdést meg tudsz fogalmazni, szerintem a kommunikáció is menni fog...
válasza:Szia!
Ennyire nem volt azért durva nálam a helyzet, de néhány ponton magamra ismertem. :)
Pl amikor nekem a legjobb barátnőm papája halt meg, voltam kb 13-14 éves, felhívott. Én meg nem tudtam mit mondani. Fogalmam sem volt, mit kell ilyenkor mondani.
Később aztán gyötört a bűntudat, utána már tudtam, mit várt: hogy átmenjek hozzá és ott legyek vele. Mekkora hülye voltam. (Szerencsére ez nem okozott problémát köztünk, csak hogy lásd, én sem mindig tudtam jól kezelni a hasonló dolgokat.
A páromnál meg: sokat tanultam tőle is:
én is jobbnak láttam, ha nem beszélek a problémáimról, és valamelyest ezt ma is így csinálom az emberekkel, nem szoktam panaszkodni.
A párom viszont sok mindenre tanított: én nem mertem kimutatni az elején, ha bánt valami, mert féltem, hogy hülyének néz, butaság, stb. Ő is kérdezgetett, mikor látta rajtam, volt, hogy ideges is lett, amiért nem mondtam semmit.
Miközben ő jelezte nekem még a legapróbb dolgokat is, pl ha féltékeny volt, vagy zavarta valami. Ezzel megmutatta, hogy nem kell szégyellni, ha akár egy butaság is zavar, hiszen ő is elmondja nekem. Én meg akkor éreztem magam hülyének, hogy hát én meg miért nem merem akkor neki mondani.
Szerintem te is tudsz tőle tanulni, sokat.
Kezdetnek az is jó lehet, ha amikor vígasztalásra vár, szomorú, stb. kérdezgeted, mi bántja, megkérdezed, hogy mit tudsz tenni, hogy jobb kedve legyen, stb. Vagy csak odabújsz mellé.
Szóval ha nem vagy benne biztos, mit vár a másik, csak kérdezd meg tőle, hogy mit szeretne az adott szituációban, mitől érezné jól magát.
És másfelől te is merd nyíltan mondani a bajod, bármilyen apróság is a párodnak, mert ez fontos.
Ezek tanulható dolgok.
26N
válasza:U.I:
Egyébként ezt úgy, ahogy van, leírhatod vagy elmondhatod a párodnak is. És így ő is megérti, és türelmes lesz veled, ebben biztos vagyok.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!