Mit lehet tenni egy olyan kapcsolatban, ahol a srácot zavarja, hogy a barátnője jobb családból származik és a diplomája piacképesebb?

Megértetni a sráccal, hogy ne ezen a lovagoljon mert a lány sem ezen lovagolt párválasztásnál.

Saját családját senki nem választhatja meg, azzal egyáltalán nem kell foglalkozni.

Amennyiben nem a lány cs.teti emiatt a srácot, a srác menjen el pszichológushoz - tényleg segít.

Mi picit vagyunk így vele, párom meg én, de szerencsére nála elég ritkán jön elő ez a pesszimista önsajnáltatós dolog (ill. nem származom jobb családból, de a másik része passzol rám). Ha gyakrabban lenne, nem tudom, mit tudnék tenni, mert azt eddig is éreztettem vele, hogy nekem ő így jó, ahogy van.

Ez egy örök probléma. Anyám 2x annyit keresett, mint apám. Rá is ment a házasságuk.

De a saját környezetemben is sok ilyet látok. Főleg a férfiakat zavarja, de nőből is van olyan, akit például halálba idegesít, hogy a párja diplomás, ő meg nem.

Az a baj, hogy a probléma a másik fejeben van, így megoldani sem tudod te. Ezt neki kell feldolgozni.

A legrosszabb amit tehetsz, hogy elkezdesz túl kompenzálni. Például láttam olyan kapcsolatot, ahol a nagyon magasan képzett nő elkezdte mindig magyarázni a férjének, hogy az mennyire sokat tud, milyen jó. Az eredmény nem az lett, hogy a férfi megnyugodott, hanem az asszonynak kuss lett, mert a diploma nem minden, ő tudja jobban, és borzasztó basáskodás lett a vége.

Szóval, ha ő nem tudja megoldani, neked nem fog menni helyette.

Én voltam iylen szituban (én vagyok a lány). Mikor összejöttünk, kb ugyanannyit kerestünk,1.5 év múlva előléptettek és 2x annyit kezdtem el keresni mint ő.

Rengeteg energiám ráment hogy ne basztassam ezzel őt, de állandóan idegesítette. Pluszban ő nem tudott bánni a pénzzel, így még olcsóbb programra se nagyon tudtunk menni, mert nem volt nála pénz, és már szinte mindent én fizettem, de így se voltam elég "jó"...

Szétmentünk, most már áldom az eget. Ahogy írtad Kérdező, ez csak a jéghegy csúcsa volt.

Tekintettel arra, hogy hatalmas szakadékok vannak minden cégnél a beosztottak és a vezetői pozícióban dolgozók között, előbb-utóbb ki fog borulni a bili. Elég csak arra gondolni, hogy cégen belül a vezetőknek külön bulit, külön juttatásokat, külön szabadságot, külön kedvezményeket, külön vezetői kirándulásokat szolgáltatnak, szerveznek, rendeznek, addig a kis havi 120-ért robotoló, pórnép le se van tojva.

Körülbelül ezt látom a munkahelyeken: [link]

Na most nekem ne akarja már bemagyarázni valaki, hogy egy csinos, művelt, kétdiplomás, felső vezetői poszton dolgozó, világot látott 30 éves nő összejönne egy gyártósoron dolgozó, középszerű hobbittal, csak mert a Star Warsban ugyanaz a kedvenc szereplőjük. Mese habbal.

#8: és ebben mi a csoda?

Mérnök vagyok, dolgoztam gyárban (ha nem is sormunkásként;)). A soron dolgozó srácok mindegyike az irodista csajokról álmodozott. Pedig ott volt a hasonszőrű Micike mellette a gépnél, de az nem tetszett neki.

Egyébként én kerestem férfiként kb a 3-4x-ét az akkori barátnőmének.

Ugyanúgy állandó súrlódásokhoz vezetett, tehát nem csak a férfiak esnek ebbe a hibába, még akkor sem, ha az általános társadalmi elvárások alapján a férfiak bírják kevésbé.

Az a gond, hogy ha valaki nincs tisztában a saját értékeivel, és elkezdi $-ben mérni magát, akkor azzal nem lehet mit csinálni.

Pedig egy csomó szakmában rengeteg tanulás után is nevetséges bérek vannak (szociális terület, oktatás, EÜ-ben azok, akik nem menő orvosok, hanem mondjuk ápoló, gyógytornász, stb, sőt, megdöbbentem, de a menő ügyvédi irodák kivételével a jogászok is nevetséges pénzeket tudnak keresni).

És ezek tipikusan olyan szakmák, ahol sok a nő. Én meg mérnökként komolyan titkoljam a fizetésem, mert különben állandó súrlódás, hogy hogyan kereshetek 3x annyit, miközben adott esetben kevesebbet dolgozom, mint a nő.

Szomorú, de kevés ember tudja ezt feldolgozni mindkét nemben. Mondjuk szerintem sokat számít az is, hogy mennyi az annyi. Én könnyű helyzetben voltam, mikor az egyik barátnőm többet keresett, mert az én bérem is elég magas volt, tehát nem egy minimálbér vs sok százezer a kérdés, hanem a jó bér, és a még jobb bér. Ez talán az egyetlen élhető formája a nagy különbségnek.