Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mielőtt ítélkezel, olvasd végig kérlek! Nagyon fiatal vagyok (18 éves) fél éve szültem a terhesség véletlen történt nem tervezett volt. Több lent (? )
Egy pillanatra sem volt bennem kétség hogy megtartsam, mikor megtudtam. Miután kiderült barátommal összeházasodtunk, ennek már majdnem egy éve. Több mint két éve vagyunk együtt bár ez nem tűnik túl soknak...
Szóval a lényeg hogy egy ideje úgy érzem nem tudom hogy szeretjük e még egymást. Mindketten az elsők vagyunk szinte mindenben egymásnak (ő amúgy 20) és kicsit azt érzem a baba miatt vagyunk már csak együtt. Én úgy nőttem fel, hogy a szüleim elváltak semmiképp nem szeretném hogy a babámnak is így kelljen ha nem "muszáj". Amúgy a férjem famtasztikus férfi és szörnyen érzem magam hogy nem tudom szeretni nem tudom mi az oka de borzasztó rossz. Órákig tudok sírni miatta és hiába beszéltünk már erről azóta sem működik jobban. Úgy érzem jobbat érdemel nálam, olyat aki megbecsuli és szereti de a babám érdekei az elsők. MIT TEGYEK? Kérlek ne írjátok olyat hogy nem kellett volna teherbe esni, ilyem fiatalom mit akarsz, becsüld inkább meg... Tudom hogy sz*r alak vagyok de tanácsokat várok esetleg hasonló helyzetben lévőktől. Köszönöm annak aki végigolvasta
válasza: válasza:Szoktatok még csinosan felöltözni,. néha elmenni egy étterembe vagy moziba?
Heti 1-2 órára csináljatok csak kettőtöknek programot, ah ez megoldható. Vagy menjetek el valahová pl étterembe, ahová gyerekkel is lehet menni.
válasza:"Persze mindent jól csináltál..."
-Ez a normális válasz? -mert ezt jó hallani a kis lelkednek.
Nem.Nem csináltad jól! Miért nem védekeztetek? -(De ez már falra hányt borsó!)
-
Ott egy gyerek aki nem tehet arrol,hogy két szexre vágyó éretlen fiatal összehozta!
-
Ott vannak a tehetetlen szülők akiknek kényszer,(természezes lelkiismeret),hogy jólétben éljen az unokájuk- szeretnék ha tanulna a gyerekük (De nem erre vágytak!)
Csak nagyon szeretnek és szeretnék,hogy vidd valamire!
Sírsz,NEM szereted a "jó ember"-párod...
Úgy fekszel le vele,hogy nem szereted,-de a baba apja tehát muszáj',hogy "jó" feleség legyél.
-Saját magadnak is hazudsz,a párodnak és a szülőknek is.
Megoldás,hogy rendbehozd az életed,tanulj legyen egy jó szakmád,hogy ne a szülőkre kelljen támaszkodni és ha idővel sem tudod szeretni a gyereked apját hát engedd el-neki is joga van egy szerető párhoz.
A gyerek meg ha mindkét szülőt boldognak látja ő is az lesz.
válasza:Feleség és anya 18-évesen van aki érett rá van aki nem.
Nőj fel,ideje...becsüld meg,szeresd a férjed!
Ha nem megy hagyd,hogy más meg tegye.
válasza:Érzelmeidet kell gyakorold. Problémának tudatába lenni, beszélni róla, nem egyenlő a megoldás megtalálásával és gyakorlásával.
Emlékezzetek, milyennek láttátok a másikat régen. Emlékezzetek a szerelemre. Figyeljetek e emlékekben a másiknak jóságára és egyéniségére, s persze, hogy ti e kettő kombinációját hogyan érzékeltétek. Szeretgessétek egymást. Jót akarva másiknak, magatoknak mutassátok ki, mennyire szeretitek egymást. Legyen hangsúlyotokban az érzelem. Beszélgessetek sokat s méllyen, hogyan telt az nap, mi volt nektek fontos, mit élveztetek, mi jót tettetek a világgal és miért.
Írj rám ha kell segítség.
válasza:# De hát nem szereti! -miről beszélünk ...
Ugyan már.
válasza:Hülyeség. Ha csak az érzelmekre alapoznánk, egy házasság sem tartana ki a nehéz időkben. Pont erre találták ki a házasságot (többek között), hogy külső segítő kapocs legyen, ha nehéz idők járnak. Az érzelmek fellángolnak, elhalványulnak, majd jobb időkben újra fellángolnak. Már ha addig el nem válnak a felek, kedves előző.
Van persze mnthetetlen eset is, amikor eleve szerkezeti hiba van a kapcsolatban, pl. házasságra eleve alkalmatlan felfogású emberek házasodnak össze. De a kérdező esete szerintem nem ilyen.
válasza:Nehéz ügy! Exem kb ugyanìgy járt mint te. 17és fél évesen szűlt,kórházi esküvő.
Vagyis 16 évesen terhes lett egy falusi menő pasitól.
Ott a pasi elmenekűlt exem szüleitől(ott laktak),meg minden kötöttségtől. Elment bulizni aztán töbvet nem ment haza.
Neki erős igénye volt arra , hogy éljen. 5évre rá másik nővel minta apuka lett.
Exem. Szülei el zavarták dolgozni de pár év múlva elkezdett forrni a vére a bulik és nagyra nőtt tinik életét akarta élni.
Szülei "leláncolták". Utánam való pasijával összeköltözött. Pasi vigyázott a gyerekre, hozta vitte az oviba eltartotta őket. Még az exem félre ment fűvel fával. (Nekem volt eszem nem összeköltözni vele)
Amiért leîrtam. Adj hálát az égnek, ha normális párod és szüleid vannak. Lehetne ez sokkal roszabb is. És ha elkezded kiélni magad, annak nem biztos,hogy jó vége lesz. Törekedj magadban arra, hogy rendbe hozd a dolgot. (Sajnos) anyuka lettél nem te vagy már magadnak az első hanem a gyerek. Attól, hogy én még beválanék egy kirom beli kisgyerekes anyukát(25+). A te korod beli pasik nem. Gyereknek meg apa is kell.
válasza: válasza:A szerelem boldogság-érzést ad, de olykor háttérbe szorul, és háttérben is kell lennie. Olyan fontos időszakot éltek meg együtt, próbára teszi az embert pszichésen, fizikailag egyaránt. Ez valóban más, mint amit nemrég, tizenévesen éreztél valami ideál iránt. Elképesztően fontos a partnerség. Ha jól látom, ez a te párodban megvan. Az érzelmeket, az idealizált szerelmet légyszíves tekintsd a könnyebb időszakok ajándékának.
Az életben a legnagyobb rombolás a válás (hacsaknem ver, iszik, stb.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!