Igaz vagy csak áltatás, hogy lehet minden olyan mint régen?

A barátom nem is olyan régen, hónapokkal ezelőtt, amikor minden rendben volt köztünk, nagyon megható és szép dolgokat mondott nekem. Aztán elkezdtem veszekedni, bántani és mára annyira felgyülemlett benne a sértettség, hogy nem beszél már úgy. Mondja, hogy szeret és érzem is, de már sokszor elkövettem a hibát, amit nem kellett volna...ezért nyilván nem tud ugyanúgy viszonyulni.

Neki tényleg én vagyok A Nő, a különleges, a szép, az okos, a minden, de félek hogy ezek hatására már nem annyira, mint rég és szeretném ha újra így látna.

A fő kérdésem az lenne, hogy változhat-e ez, meglehet-e békíteni egy olyan embert, akinek sokszor okoztál fájdalmat? Vagy teljesen lehetetlen vállalkozás? Ha lehetséges, akkor hogyan hozzam helyre, hogyan csalogassam ki újra azokat az érzelmeket belőle? Tudom hogy ott van, de már csak dacból is elnyomja magában.

Szeretettel bánjak vele vagy azzal az ellenkezőjét érem el mostmár és olaj a tűzre?

Szimplán legyek csak kedves és bízzam az időre?