Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Velem van a baj? Tipikus nő vagyok és túlmisztifikálom?
Jó reggelt mindenkinek!
3 éves kapcsolatban élek, amit már csak az együtt töltött idő is komollyá tesz, de a terveink is ezt támasztják alá. Köztük van az összeköltözés, amit kb fél éven belül megvalósítunk. Ezt a döntést ketten hoztuk meg, egyikünk sem erőltette rá a másikra. Párom (férfi) 25 éves. Egyelőre egymásnál szoktunk lenni, egymásnál aludni, kb mint egy tini kapcsolatban. Ahol ott vannak a szülők, ahol csendben kell lenni ha szeretkezünk. Hozzátartozik ehhez, hogy az esetek többségében csak hétvégén alszunk együtt vagy töltünk el minőségi időt.
Most kivételesen a hétvégén kívül csütörtökön is együtt aludtunk, illetve előtte szerdán munka után is együtt voltunk pár órát. A péntekre mondtam neki hogy munka után menjen csak haza (20 percre lakunk egymástól).
Tegnap rákérdeztem nála, hogy aznap (hétfő) már azért nem voltunk együtt mert túl sok volt belőlem?
Leírta hogy kell neki az az idő amikor egyedül tud lenni, olyan dolgokkal amiket ő szeret csinálni (sorozatokat néz, játszik).
Tudom hogy az embernek kell magára idő, de egy kicsit azért bánt a gondolat, hogy néhány nappal töltöttünk többet együtt, mint egyébként és már úgy érezte (sunyiban, mert erről külön nem szólt volna) hogy haza kell mennie, hogy egyedül szeretne lenni a "világában". Nem tudom hogy fog viszonyulni majd az összeköltözéshez...
Szerinte én ezt túl gondolom. Szerinte nincs ebben ennyi.
Tényleg nincs?
Szívesen fogadok minden építő kritikát, tanácsot vagy tapasztalatot a témával kapcsolatban. Ha nekem kell változnom, elfogadom, de egyelőre meg szeretném érteni.
Ui.: szeret és törődik velem, ezeket pedig mindig érezteti. Csak arra lennék kíváncsi hogy milyen kimenetele lehet ennek a témakörnek?
22/N köszönöm a válaszokat!
válasza:én teljesen megértem őt.
ezt nevezik én-időnek, me-time-nak.
személyisége válogatja, kinek mennyi kell belőle, nekem csajként például sokkal több, mint egy átlagembernek, ezért sem költöznék össze senkivel soha.
imádok egyedül lenni, olvasni, filmezni, gondolkodni, aludni, zenét hallgatni... egyáltalán nem igénylem, h. bárki velem legyen ilyenkor, inkább idegesítene.
a párod is szeret elmerülni a saját világában, ami tök jó, mert ezek szerint tartalmas, gazdag, inspiráló belő világa van, nem kapcsolatfüggő, mint sok faszi, és tényleg azért van veled, mert szeret, és nem azért, mert nem bír 1dül meglenni, és tapad.
inkább neked is legyen saját életed, hobbid, baráti köröd, én-időd.
sok nő ott rontja el, hogy amint bepasiznak, ezekről lemondanak, pedig nem szabad.
és ha összeköltöztök, ami ezek fényében nem lesz zökkenőmentes, hagyni kell a másikat, és tiszteletben tartani a privát szféráját.
válasza:Köszönöm az eddigieket!
Mint leírtam: nem azzal van a gond, hogy időt szán magára! Ez jó, ez így természetes! Minden embernek szüksége van rá. Én az aggodalmamat az együtt töltött idő rövidségében látom, illetve hogy 3 év után nekem erre rá kellett kérdeznem! Ha tudok róla, hogy neki kifejezetten igénye van a távollétre, akkor úgy állok hozzá az elejétől, tudom kezelni és el tudom fogadni, sőt örülni tudok neki, hiszen szeretném ha boldog lenne mellettem. Csak így...mivel én is érzelmi és egoista lény vagyok (kieg.: minden ember egoista) kicsit nehezebb feldolgozni a hirtelen kapott információt.
válasza: válasza:Lenne mit változtass, de alapjáraton egyértelműen nem veled van a baj.
(Egy betűt se olvastam a kérdésből, de két úton keresztül is ugyanazt éreztem. Specifikus kérdésért, írj privátot.)
válasza:Engem is érdekelnének a válaszok, ugyan ebben a helyzetben vagyok, csak 2 hónapos kapcsolatban. Engem az aggaszt, hogy az elején a szerelmesek szinte egymás tüdején át akarnak lélegezni (jó, ez erős túlzás), én mégis sokszor érzem hogy a párom szintén elvan az énidejével. Hasznos tanácsot sajnos nem tudok adni, de legalább látod, hogy nem csak a te páros működik így.
Szintén 22N
válasza:Én értem mindenki álláspontját! És mindig figyelek arra hogy legyen ideje magára, írtam is hogy pénteken például én mondtam neki hogy menjen csak haza (szeretettel ajánlottam fel, nem haraggal vagy iróniával), egyáltalán nem telepszem rá. Viszont ezek szerint ennél is több időre lenne / lett volna szüksége, amit szerintem igenis meg kellett volna hogy osszon velem. Nem látok bele! A másik pedig hogy nem lakunk együtt, nincs 0-24 órás együttlét, de ahogy írtam még csak 3 nap sincs egy hétből. Én ezek mellett kérdeztem hogy túlgondolom-e, hogy ha előfordul 2 havonta egyszer hogy többet vagyunk együtt, és utána azzal szembesülök hogy szükségét érezte a "világának"? Azt mondjátok hogy ha összeköltözünk, akkor normális lesz ugyanennyi időt egymásra szakítani, majd elvonulni a magányba, a saját világba? Oké ha a társad egy hétvégére még "elviselhető", utána viszont már inkább lennél egyedül? Véleményem szerint ez már kicsit több, mint a "mindenkinek szüksége van az elvonulásra" elv, amivel én is teljes mértékben egyetértek!
Ha ezek mellett is azt mondjátok hogy igen és túlreagálom, esküszöm elfogadom. Elfogadom hogy akkor velem van a baj. Csak kimondottan ezekre a körülményekre nem kaptam még választ. Mindössze arra hogy adjak neki teret, amit a kérdésemben és utána is leírtam hogy megtörtént és nem is azzal van a gond!
Köszönöm szépen!
Kedves 8.!
Tulajdonképpen ezt beszéltük meg, dolgozunk, és hétvégén tudunk egymásra minőségi időt szakítani. Az én részemről az is benne van hogy TÉNYLEG szeretnék neki teret adni, hogy tudjon otthon is lenni, hogy tudja azt is csinálni amit esetleg velem nem tud. Sose mondta hogy nekem ezt egyébként meg kéne neki adnom!! Csak úgy látszik mivel rákérdeztem: jó volt a megérzésem... EZÉRT zavar annyira most a jelenlegi helyzet. Hogy többségében bőven van ideje egyedül (hiszen megadom neki), most mégis azzal kellett szembesüljek hogy - valóban - kicsit többet voltunk együtt a szokásosnál, és azt érezte hogy inkább már játszana és elvonulna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!